2006-ban a japán kutató, Sinja Jamanaka (Shinya Yamanaka) forradalmi áttörést ért el: négy transzkripciós faktor — OCT4, SOX2, KLF4 és c-MYC — segítségével felnőtt sejteket vissza tudott programozni őssejtszerű állapotba. Ezek a sejtek, az ún. indukált pluripotens őssejtek (iPSC), képesek voltak újra bármilyen sejtformává alakulni, mintha visszanyerték volna „fiatal" állapotukat. Ez a felfedezés 2012-ben Nobel-díjat ért, amit Yamanaka John B. Gurdonnal megosztva kapott meg. A tudományos világ ezzel egy teljesen új ösvényre lépett — nemcsak az öregedés lassításában, hanem regeneratív orvoslásban is.
A következő nagy ugrás 2025-ben történt, amikor a Retro Biosciences nevű biotechnológiai cég és az OpenAI bejelentette: mesterséges intelligenciával optimalizálták a Yamanaka-faktorokat. A cél: hatékonyabb sejtreprogramozás kevesebb mellékhatással és jobb eredményekkel.
A projekt alapja egy fehérjetervezésre specializált AI-rendszer, a GPT-4 egy módosított verziója, amelyet a Retro saját laboradataival tanítottak be. Ez a rendszer új fehérjevariánsokat generált, például RetroSOX és RetroKLF néven, amelyek bizonyos sejttípusokon akár 50-szer nagyobb markerexpressziót produkáltak, mint az eredeti faktorok. Ez azt jelenti, hogy a sejtek hatékonyabban és gyorsabban válaszoltak a reprogramozási kísérletre, miközben a genetikai stabilitás is megmaradt.
A kutatás több sejttípuson is sikeres volt, és azt is kimutatták, hogy ezek az új variánsok kevesebb DNS-károsodást okoznak. Ez különösen fontos, mivel az eredeti Yamanaka-faktorok egyik kritikája az volt, hogy használatuk növelheti a daganatképződés kockázatát. Az új AI által tervezett verziók talán pontosabbak, kíméletesebbek — és minden eddiginél jobbak.
Bár a kísérletek eddig csak laboratóriumi környezetben történtek, az eredmények ígéretesek. A mesterséges intelligencia szerepe itt nem az volt, hogy utasításokat hajtson végre, hanem hogy valódi tudományos partnerként új lehetőségeket alkosson: olyan biológiai formákat, amelyeket emberi intuícióval nem biztos, hogy valaha is megkaptunk volna.
Ez az együttműködés az AI és a biotechnológia határán nemcsak a hosszabb élet ígéretét hordozza, hanem egy új gondolkodásmódot is: amikor az algoritmus nem csupán értelmez, hanem teremt.
Források:
OpenAI hivatalos bejelentés (2025. szept.)
BioPharmaTrend beszámoló
Nobel Prize: Shinya Yamanaka, 2012
Nature: Induced Pluripotent Stem Cells