Évről évre egyre több műanyagterméket állít elő az emberiség, melyeknek csupán csak egy töredéknyi részét, 9 százalékát hasznosítják újra, ami óriási probléma. Az azonban kevesen tudják, hogy tulajdonképpen az újrahasznosítás sem jelent megoldást, hiszen a folyamat nem végtelen, legfeljebb csak kétszer-háromszor lehet új életet lehelni egy eldobott pet palackba. A hosszú távú megoldást tehát máshol kell keresni.
Egy friss jelentés azt elemzi, hogy a műanyaggyártás és az azt körülvevő ipar miképp járul hozzá közvetlenül az éghajlatváltozáshoz. Különböző kutatások felhasználásával rávilágítanak a műanyag előállítása, forgalmazása és megsemmisítése során kibocsátott gázok kártékonyságára, valamint az élővilágra és a környezetre gyakorolt mérgező hatásaira.
Mivel a mikroműanyagok mostanra már szinte mindenhol jelen vannak, az élelmiszerektől kezdve az antarktiszi jéghegyekig, talán soha nem volt még ilyen sürgető annak megértése, hogy a plasztik milyen mértékben járul hozzá az éghajlat és az ökoszisztéma változásaihoz.
Az egyik legfontosabb megállapítás, amelyet az OECD adatai is alátámasztanak, hogy a műanyagok 1,8 milliárd tonna üvegházhatású gázzal járulnak hozzá a környezetünk szennyezéséhez, ami az összes kibocsátás 3,4%-a. Ez sokkal több, mint amit a légi közlekedés (1,9%) vagy a hajózás (1,7%) termel, éppen ezért többet kell tenni a műanyag csökkentése érdekében a gyártás, a felhasználás és az újrahasznosítás minden egyes szakaszában. Ezen kívül azt is tudni kell, hogy évente 629 millió tonna olajat használnak fel a műanyag előállításához - és ez a szám évről évre növekszik. Jelenleg 93%-a fosszilis tüzelőanyagokból készül, és csak 6%-a újrahasznosítás által. A fennmaradó pedig 1% bioalapú.
Lesújtó szám, de igaz: a műanyagnak világszerte csak 9%-át hasznosítják újra, 73%-a hulladéklerakóba kerül (becslések szerint ez évi 27 millió tonnát jelent), 19%-át elégetik (ami szintén hihetetlenül környezetszennyező), további 4%-át pedig rosszul kezelik vagy nem gyűjtik be.
Az ezekből származó mikroműanyagok az esőfelhőkbe kerülnek, és több ezer kilométerre elszóródnak kiindulási helyüktől, az emberek és az állatok pedig rendszeresen belélegzik őket. A felhőkben lévő mikroműanyagok szélsőségesebb időjárási eseményeket is okoznak, például késleltetett, majd hevesebb esőzéseket.
A teljes cikk: Súlyos dolog derült ki az PET-palackokról: ennyit a visszaváltási rendszerről, ezen borul az egész
