Ez a három első olvasatra nehezen kapcsolható össze, azonban a PTE Közgazdaságtudományi Kar hallgatóinak immár nem. Ha a gamifikáció kerül szóba, a legtöbben a kisgyermekek fejlesztő játékaira asszociálunk, pedig ez a fogalom már a Pécsközgázon is népszerű, hiszen a termelésmenedzsment témájú órák egy részén a diákok egy különleges társasjátékkal tanulhatnak. A téma pedig talán minden egyetemista szívét melengeti, hiszen a sörgyártásról van szó.
A Pécsiközgáztól soha nem álltak távol a különlegesebb tanítási módszerek, hisznek abban, hogy a tanulás valóban érdekes és gyakorlati is lehet. Ezt az elméletet követte Vörös József professzor is, aki egy külföldről behozott társasjátékkal kezdte színesíteni az oktatást. Dr. Hauck Zsuzsannna a Kar egyetemi docense csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, hiszen termelésmenedzsment témakörben oktat, ezen belül szakterülete a készletgazdálkodás modellezés, az outsourcing döntések és az ellátási láncok irányítása. Kurzusain nagy hangsúlyt fektet arra, hogy valós és aktuális vállalati problémákat dolgozzon fel különböző cégekkel együttműködve. Hauck Zsuzsanna az összes mesterképzési óráján alkalmazza az MIT Sloan School of Management professzora, Jay Wright Forrester által kifejlesztett játékot.
A sörgyártás társasjátékban négy szereplő vesz részt: a kiskereskedő, a nagykereskedő, az elosztó központ és a gyártó. Az egy szereplőhöz tartozó játékosok egymással szemben ülnek, egyikük a könyvelési, másikuk az anyagáramlási oldalon. Csak az ugyanazon szereplőhöz (pl. kiskereskedő) tartozók kommunikálhatnak egymással, mástól nem kérhetnek információt. A kereslet meghatározása a feladatuk, ám ehhez csak annyit tudnak, hogy a mellettük elhelyezkedő szereplő mennyit rendelt. A kereslet mellett fontos tényező még a raktározás, a szállítási idő is. Ezeket, és ezek költségeit együttesen kell figyelembe venniük a rendelési tétel meghatározásánál. A játékot 50 játékhétig szokták játszani, majd a készlet alakulását felrajzolják egy-egy grafikonra, a végén pedig megbeszélik a tanulságokat. Hauck Zsuzsanna szerint a következtetések nagyon hasznosak: „Jól látható, hogy az információ megosztása milyen nagy mértékű készletingadozástól, azaz magas költségektől tudja megóvni a láncot, hiszen végül a gyártónak éppen annyi terméket kellene legyártania, amennyit a fogyasztók meg is vásárolnak a lánc másik végén. Nagyon szépen látszik, hogy egy-egy rossz döntés nemcsak annak meghozóját, hanem az egész láncot kellemetlen helyzetbe tudja hozni.”
Az egyetemi órákon kívül a Pécs közeli cégek is gyakran részt vesznek ilyen kurzusokon, hiszen egy „mini ellátási lánc” cégeken belül is komoly tanulságokra mutathat rá. Hasznos lehet még a csapatmunkára nézve is, hiszen a résztvevők megtanulhatják, hogyan értsék meg egymást, ez pedig rávilágít arra, hogy a nem megfelelő információáramlás milyen problémákhoz vezethet.
A sörjátékon kívül alkalmaznak egyéb, jól bevált, játékos keretbe foglalt gyakorlati módszereket is a különböző kurzusokon. A termelésmenedzsment alapszakos óráinak keretein belül például a minőségház módszertanát papírrepülők hajtogatásával szemléltetik az oktatók. A just-in-time termelési rendszert modellezik és hasonlítják össze a futószalagos gyártást (Ford, T-modell) a kézműves gyártással, ami által szintén egyszerűbben meg lehet érteni a folyamatot. Amit még fontos megemlíteni, az a Fishbank, amely a közlegelők tragédiáját modellezi. Ennek a lényege, hogyha túlhalásszák, kihal a faj, ha keveset halásznak, akkor viszont a profit csökken. Ez felhívja a figyelmet a fenntarthatósági problémákra.
Összességében elmondható, hogy a sörjáték a szemeszter fénypontja a hallgatók véleménye szerint. Egy egyszerű, de mégis nagyon hasznos és szemléltető formában mutatja be az ellátási láncok folyamatainak alapjait, az ezzel kapcsolatban felmerülő nehézségeket és megoldásokat, illetve egy vállalat belső folyamatainak a kihívásait.
I Forrás: Üzleti Hírszerés
