A szakértő szerint szállítmányozási területen a munkavállalók 5-8%-a keleti országból érkezik. Az utóbbi években Magyarországon egyre jelentősebb mértékben növekszik a külföldi, főleg keleti régiókból érkező munkavállalók száma. Ez a tendencia különösen észrevehető a szállítmányozási szektorban és logisztikában, ahol egyre gyakoribb jelenség, hogy külföldi vendégmunkás integet le a kamionról. A külföldi munkaerő beáramlása számos előnnyel és hátránnyal jár együtt, ugyanakkor új lehetőségeket is teremt az iparág számára.
2023-ban a szállításban és a logisztikában egyre erősebben megfigyelhető a keleti jelenlét. A raktárlogisztikai, a gyártási és a gépjárművezetői pozíciókban találhatók meg leggyakrabban a külföldi munkavállalók. Ukrán és szerb munkavállalók évek óta jelen vannak ezeken a területeken. Az ukrán munkavállalók egyik fő felvevőbázisa Lengyelország, ám Magyarországon is egyre jobban megfigyelhető a jelenlétük - bár az ukrán-orosz háború miatt sokuknak haza kellett mennie.
Előrejelzések szerint a helyzet nemhogy javulni, romlani fog az elkövetkező években. Míg 2021-ben a sofőri állások 10%-a volt betöltetlen, 2022-re ez 14%-ra növekedett. Mivel a közúti fuvarozásban jelenlévő sofőrök 40%-a 50 fölötti, 2030-ra az unióban egymillió sofőr hiányozhat. Hazai viszonylatban ez 8-10 ezer gépjárművezető, addig azonban, amíg a szakma folyamatosan öregedik, a fiatalok számára pedig nem nyújt vonzó alternatívát, a bevándorló munkaerő alkalmazása marad az egyetlen mentsvár. A szakértő szerint a toborzás és a képzés reformja, illetve a megfelelő életpálya-modell kialakítása hozhatna változást.
„Fontos megjegyezni, hogy a keleti munkaerő beáramlása nem jelenti a magyar munkaerő kiszorulását, sokkal inkább megoldást kínál egy már meglévő problémára. Biztosítja, hogy az áruk időben eljussanak a rendeltetési helyükre. Az áruszállítás volumene folyamatosan növekszik, különösen a COVID-19 járvány óta, amikor az emberek rövid idő alatt rákaptak az online rendelésekre” – árulta el Katkics Attila üzleti tanácsadó, szállítmányozási szakember. Hozzátette, fontos megérteni, hogy a tendencia nem új vagy szokatlan: Nyugat-Európában évtizedek óta dolgoznak már külföldi munkavállalók, Németországban például hosszú ideje alkalmaznak török, albán, macedón, lengyel, sőt magyar dolgozókat is olyan munkakörökben, amelyekre a helyi lakosság kevéssé vállalkozik.
A társadalmi és kulturális integráció kérdése ugyanakkor kihívást jelenthet. A távol-keleti munkavállalók beilleszkedése hosszadalmas és költséges folyamat, amelyet a hazai rendszer sem könnyít meg.
Összességében elmondható, hogy a keleti munkavállalók jelenléte egyre inkább meghatározóvá válik Magyarországon, különösen a szállításban és logisztikában. Bár vannak kihívások az integráció és a munkaerőmozgás terén, a külföldi munkavállalók hozzájárulása a gazdaság növekedéséhez és a szektor hatékonyságához jelentős. Az állami támogatás, a megfelelő képzés és a társadalmi befogadás segíthet abban, hogy sikeresen beilleszkedjenek a hazai rendszerbe, és hozzájáruljanak az ország gazdasági fejlődéséhez.
I Forrás: Üzleti Hírszerzés
