Kötelező boltbezárások, korlátozott nyitvatartási idő, rendkívüli munkarend bevezetése. Akár ilyen vagy ehhez hasonló, a koronavírus járvány időszakában már alkalmazott intézkedések is elképzelhetőek Magyarországon a következő hónapokban, ha tovább súlyosbodik az Európa-szerte kibontakozó földgázválság. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértőjével áttekintjük a válsághelyzetre vonatkozó szabályozást.
Súlyos gázválságra készül Európa
Egyre többet olvashatunk az Európa-szerte bevezetett korlátozó intézkedésekről. Németországban sok helyen lekapcsolják az épületek díszkivilágítását és a köztéri szökőkutakat, a középületekben szüneteltetik a melegvízhasználatot. Spanyolországban nyáron nem szabad 27 foknál alacsonyabbra állítani a légkondicionálót, télen pedig maximum 19 fokra fűthetnek fel bizonyos épületeket. Párizsban rendőrök ellenőrzik a boltokat, és akár 150 eurós bírságot szabnak ki, ha nyitva hagyják az ajtót, amíg megy a klíma. Magyarországon pedig, egyes sajtóhírek szerint, számos közintézmény tekintetében vizsgálják a téli időszakban a fatüzelésre való átállás és az ideiglenes bezárás lehetőségét.
„Őszintén reméljük, hogy a következő hetekben kedvező fordulat történhet hazánk és a kontinens energia-, elsősorban pedig földgázellátás-biztonsága tekintetében” – mondja Horváth Gergely, a Schönherr ügyvédje. Ellenkező esetben, ha súlyosabb földgázellátási-válság alakul ki, úgy alkalmazásra kerülhet Magyarország földgáz-ellátási Veszélyhelyzeti Terve (Havária Terv). A Havária Terv célja, hogy ilyen esetben részletes eljárásrendet biztosítson, minimalizálja a földgázhiány okozta károkat, és a szolgáltatás leállásától megvédje a lakosságot.
Magyarországon is jöhetnek a korlátozások
A Havária Terv a válsághelyzet három szintjét határozza meg:
- korai előrejelzési szint,
- riasztási szint és
- vészhelyzeti szint.
Vészhelyzeti szint elrendelésére a Kormány (pontosabban az energiapolitikáért felelős miniszter) jogosult olyan esetekben, amikor, a földgázellátás folyamatosságát piaci eszközökkel már nem lehet biztosítani, és ezért további, nem piaci alapú intézkedéseket kell hozni a védett felhasználók (lakosság, szociális intézmények, kórházak) ellátása biztosítása érdekében.
Mi történik a vészhelyzetben?
A Havária Terv részletes listát sorol fel a lehetségesen elrendelhető intézkedésekről vészhelyzeti szint esetén. Így sor kerülhet például a földgáz-fogyasztás korlátozására (elsősorban az ipari szereplők számára), a biztonsági készletek felszabadítására, vagy a földgáz-tranzit arányos csökkentésére. Továbbá lehetőség nyílik bármilyen a földgázfelhasználás mérséklését szolgáló egyéb intézkedés meghozatalára, így a Kormány rendeletben szabályozhatja – egyebek mellett –
- a munkanapok és munkaszüneti napok, valamint az azokkal összefüggő munkavégzés rendjét,
- az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok) nyitvatartási idejét, és
- az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok), továbbá irodaházak, valamint a költségvetési fenntartású intézmények legmagasabb felfűtési hőmérsékletét. (Havária Terv 2.3. pont)
A COVID-korlátozások időszakához hasonlóan a fentiek a kereskedelmi és a szolgáltatói szektor (bevásárlóközpontok, vendéglátóipari egységek, sportlétesítmények) szereplői számára rövidített vagy egyes napokra korlátozott nyitvatartást, egyes esetekben akár ideiglenes bezárást, az irodaházak tekintetében pedig rövidített munkaidőt vagy kiterjesztett otthoni munkavégzést (home office) jelenthetnek.
Utóbbi intézkedések közvetlen célja az lehet, hogy aki teheti, maradjon otthon vagy „sötétedésig” érjen haza, és így, közvetve, az érintett létesítményekben az üzemszünettel vagy a ”korai villanyoltással” csökkenjen az energiafelhasználás. Ennek az eszköznek a hatékonyságát a koronavírus-járvány szomorú adatsorai alátámasztják. A jelentősebb korlátozások időszakában érdemben csökkent az energiafelhasználás. Szintén a fenti intézkedések alkalmazása mellett szól, hogy ezekkel mérsékelhető lehetne az ipari létesítményeket érintő korlátozások, és a kapcsolódó gazdasági károk mértéke.
I Forrás: Üzleti Hírszerzés
