Vége a stróman-világnak, kemény új szabályok jönnek. Egyre nagyobb probléma, hogy a bankok sorra mondják fel a számlaszerződést a cégvezetőkkel a pénzmosási törvényre hivatkozva. De kik számítanak kockázatos ügyfélnek és mi lehet a megoldás?
A Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozása Megelőzéséről szóló törvény célja, hogy listára kerüljenek a megbízhatatlan minősítésű cégvezetők, különösen akkor, ha a tényleges tulajdonosi adatok nem egyeznek a cégjegyzékben szereplő adatokkal. Ezzel a lépéssel a felelősség a szolgáltatókra, így a bankokra is áthárul. Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosás elleni szakjogász elmondta, az új szabály komoly hatással van a hazai vállalkozásokra, mostantól még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a cégvezetőknek az átláthatóságra.
„A szabályozás miatt aggályos, hogy a bankok megkezdték a cégek szelektálását, mivel nekik is fel kell állítaniuk egy kockázati listát. A nagyon kockázatos ügyfeleket be kell jelenteniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Ez azonban egy hosszadalmas és macerás folyamat, a procedúrának az elkerülése érdekében ezért inkább felmondják a számlaszerződéseket a kockázatosnak ítélt ügyfeleikkel. Ezek a cégvezetők aztán nem tudják megnyitni számláikat más bankoknál sem, mivel egy központi rendszerben nyilvántartott listára kerülnek fel az adataik” – árulta el Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosás elleni szakjogász.
A bankoknak kockázatértékelési szabályok alapján kell bekategorizálniuk az összes ügyfelet. A következő szempontokat veszik figyelembe:
Foglalkozás: Ha valaki olyan területen dolgozik, amelyet általában kockázatosnak tartanak, mint például ingatlanügynök, ügyvéd, könyvelő vagy pénzintézeti munkatárs, akkor nagyobb eséllyel kerülhet a kockázatos ügyfelek kategóriájába.
Pénzmozgás: A számlamozgás is fontos tényező. Túlzottan aktív számlatevékenység vagy a gyanús tranzakciók, a nagy készpénz-forgalom nem kedveznek a cégvezető megítélésének.
Külföldi kapcsolatok: Ha a céged külföldi relevanciával rendelkezik, például külföldön van bejegyezve vagy van külföldi társtulajdonos, akkor is nagyobb a valószínűsége, hogy a kockázatos ügyfelek közé kerülsz.
Székhelyszolgáltatók: A székhelyszolgáltatók használata is kockázatosnak tekinthető.
Szankciós lista: Ha a cégvezető vagy a cég maga szerepel a szankciós listákon, ez is nagy kockázatot jelent.
Mit tehet a felelős vállalkozó?
Az új szabályozási környezetben a cégvezetőknek proaktívan kell cselekedniük, hogy megfeleljenek az előírásoknak és minimalizálják a kockázatokat. A gyors reakció és a szakértői segítség igénybevétele hozzájárulhat a cég stabil működésének és hosszú távú sikerének biztosításához.
„Ha a tevékenységed kockázatosnak minősül a Pmt. szerint, akkor meghatározott követelményeknek kell megfelelned. Ezek közé tartozik egy vezető kinevezése, valamint a cég bejelentése a hatóságok felé. Ezenkívül szükséges kidolgozni egy olyan gyakorlatot, amely meghatározza, hogy kik tekinthetők kockázatos ügyfeleknek a tevékenységi területeden belül. Az ügyféladatbázist rendszeresen frissíteni kell. Szintén fontos figyelmet fordítani a készpénzmozgásra, és lehetőség szerint minimalizálni az átláthatatlan tevékenységeket” – árulta el a szakember. Hozzátette, a rendszer dinamikája lévén, minél később kezdünk bele a helyzet megoldásába, annál nagyobb hátránnyal indulhatunk a versenytársainkkal szemben. Ráadásul egy új, egységes európai uniós rendelet van születőben, még szigorúbb felügyeleti rendszerrel.
I Forrás: Üzleti Hírszerzés
