Kiemelkedő, kamatos kamatként növekvő hozamot biztosítanak be maguknak a megújuló városrészek első lakásvásárlói. A rehabilitációra szánt területek egy részén már intenzív munkálatok zajlanak. Építeni van mire: az újlakás fejlesztőknek az energiaár robbanás új piacot teremtett, az igazán rezsivédett, korszerű ingatlanokra ugyanis hosszú távon is lesz kereslet.
Amikor elfogytak a belvárosi foghíjtelkek és sűrűn beépült a korábban kertvárosias, átmenő övezetek többsége is Budapesten, a fejlesztők új, összefüggő, többhektáros lakatlan területeken kezdtek városnegyedek építésébe. Van, ahol az egykori ipartelepek városképi sebhelyét gyógyítják be a modern lakóparkok, máshol pedig a folyamatosan terjeszkedő metropolisz hódít meg újabb és újabb lakatlan területeket.
Hátrányból előny
A minden várostervezők számára sokat idézett mintaként szolgáló Újlipótváros területe sem volt mindig olyan vonzó, mint most. Az egykori külvárosi terület helyén először apró, ma még minigarzonnak is nehezen tekinthető lakások épültek a helyi munkások számára. A gyorsan hírhedt szegénynegyeddé vált területből évtizedek alatt lett csak tágas, modern bérházaknak otthont adó, átgondoltan megtervezett, divatos lakóövezet a múlt század elejére. Olyan hely, ahol ma is átlag feletti áron cserélnek tulajdonost a lakások, amelyek többségét még meg sem kell hirdetni, mert házon belül vevőre lelnek.
Vízválasztó jövőkép
Ami egykor Újlipótvárosban, a Duna és a Margitsziget közelében végbement, nem megismételhetetlen történet. Budapesten ma is több olyan terület van, amelyek adottságaik alapján jó eséllyel lehetnek a következő években, évtizedekben a város legkedveltebb részei. A tudatos ingatlanfejlesztők ugyanis nem csupán házakat építenek, hanem komplex beruházásban gondolkodnak: a környezetet is szépítik, komfortosítják, kiegészítik, újratervezik, felfrissítik. Az egyik ígéretes példa egy terület mintaértékűnek szánt újrapozicionálására, ezáltal a borítékolható értéknövekedésére az újbudai Kánai-tó, amelynek revitalizációjával a természetnek is régóta adósa volt a város. A klímaváltozással egyre inkább felértékelődnek a városokban az épített és természetes vízfelületek, a természetes és mesterséges zöldövezetek, a természetközeli élőhelyek, amelyeket egyre inkább megóvni, megőrizni akar a többség. A Kánai-tó revitalizációja ráadásul olyan természetvédelmi jelentőségű beruházás, amely magántőke bevonásával valósul meg úgy, hogy a tó továbbra is közterület marad.
Pozícióvásárlók előnyben
A kisebb-nagyobb volumenű városrehabilitációval felérő ingatlanfejlesztések új terepet adnak a pozícióvásárlásoknak. A fokozatosan felértékelődő terület azoknak jelentős árfolyamnyereséget hoz, akik a fejlesztés korai szakaszában kapcsolódnak be vásárlóként. A készültségi fokkal párhuzamosan nő a piacra vitt ingatlanok ára, az átadás közeli lakások mindenütt jóval drágábbak, mint a tervezőasztalról megvásároltak. Mindeközben a korszerű, minimális energiaigényű lakások iránti keresletnek hosszú távon megágyazott az energiaár robbanás, ami immár megmásíthatatlanul a fenntartható ingatlanok felé tereli a lakásvásárlókat és a bérlőket egyaránt.
Tudják ezt jól a lakásfejlesztők is, akik egyre erősebb mágnesként vetik be a vevőkért folyó versenyben a kiváló műszaki, illetve energetikai paramétereket. Az újmódi lakáspiacon végre ugyanolyan fontos lett az ingatlanok havi és éves energiaszámlája, mint az autóvásárlóknak a kiszemelt jármű fogyasztása.
I Forrás: magyarepitestechnika.hu
