A szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaságok körében elterjedt üzleti modell, hogy nem saját termékük fejlesztését végzik, hanem más cégek megrendelésére nyújtanak szoftverfejlesztési szolgáltatást. Azt viszont kevesen tudják ezen cégek közül, hogy ebben az esetben is éppúgy igénybe tudnak venni adókedvezményt, mintha saját célra fejlesztenének. A Jalsovszky szakértője segít feltárni a részleteket.
A jogdíjkedvezmény már közel húsz éve elérhető adóalapkedvezmény, ami alapján a szellemi alkotások – így többek között szabadalom, használati minta oltalom és szoftver – fejlesztésével foglalkozó vállalkozások, szellemi alkotásaik licencbe adása, illetve átruházása után társaságiadó-kedvezményt vehetnek igénybe. A kedvezmény az ellenértékből származó nyereség 50%-a, amely által az effektív társasági adóteher 4,5%-ra csökkenthető.
A társasági adókedvezményen túlmenően a jogdíjnak minősülő ellenérték az iparűzési adónak sem alapja, azután a szoftverfejlesztő cégnek iparűzési adót sem kell fizetniük.
Jogdíjkedvezmény mindenkinek
Nyilvánvaló, hogy azon cégek, amelyek a saját maguk által fejlesztett szoftvertermékeket forgalmazzák, élhetnek a fenti kedezményekkel. Más vállalkozások azonban sokkal inkább a megrendelők által adott konkrét specifikációk alapján, projektalapon végeznek fejlesztést - akár úgyis, hogy szimplán programozói, munkavállalói kapacitást biztosítanak T&M elszámolás keretében. Ez utóbbi modellek estében sokan úgy gondolják, hogy nem tudnak kedvezményt igénybe venni, mondván „a szellemi alkotás nem náluk, hanem a megrendelőjüknél keletkezik”. Ez az álláspont azonban téves. Függetlenül attól, hogy kinek az ötlete alapján történik a fejlesztés, a szellemi alkotás jogi értelemben mindig annál a vállalkozásnál „keletkezik”, amely az effektív fejlesztést végzi. Ez abban az estben is így van, ha esetleg a felek a szerződésben – a jogszabállyal ellentétben – úgy rendelkeztetek, hogy a fejlesztés eredményeképp keletkező valamennyi jog „közvetlenül” a megrendelőt illeti. „Így a létrejött szerzői jogot minden esetben át is kell ruházni, ezáltal pedig a kapott ellenérték egy része szükségszerűen adókedvezmény alapjául szolgáló jogdíjnak minősül a fejlesztést végző vállalkozásnál” – hívja fel a figyelmet Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvéde, adótanácsadó.
Fontos az alaposság
Fontos kiemelni, hogy bár a kedvezmény lényegében minden szoftverfejlesztő cég számára elérhető, ugyanakkor ahhoz, hogy azt ténylegesen is igénybe tudják venni, több mindenre szükség van. Így egyrészt megfelelő alaposággal megírt szerződésre, amely tartalmazza a NAV által elvárt kulcsmondatokat, másrészt olyan dokumentációra és számításokra, amelyekből levezethető a kedvezményre jogosító ellenérték. Emellett az adóhatóság által magáévá tett iparági gyakorlattal is tisztába kell lenniük a cégeknek. E szerint ilyen típusú tevékenységek esetén a kapott ellenértéknek csak egy része – a feltételek teljesülése estén 80%-a - minősül jogdíjnak, a fennmaradó 20% a végzett munka ellenértékeként „normál” módon adózik.
Jogdíj- és K+F kedvezmény együtt?
Az már csak a hab a tortán, hogy a jogdíjkedvezménnyel együtt a K+F kedvezmények is igénybe vehetőek. „Ha tehát a szoftverfejlesztés K+F-nek is minősül, akkor a K+F költség kétszeresen (bizonyos esetekben háromszoros összegben) is figyelembe vehető a társasági adóalap csökkentéseként. A K+F minősítés esetén ráadásul további iparűzésiadó-kedvezmény is igénybe vehető lehet, sőt, adott esetben, még az alkalmazottak után fizetett szocho összege is csökkenthető” – zárja a Jalsovszky szakértője.
I Forrás: www.prolawyer.hu
