Alig fél emberöltővel azután, hogy a digitalizáción, a gépi automatizáláson alapuló ipar 4.0 megjelent a köztudatban, egyes iparágak zászlóshajói már a hatodik ipari forradalomra készülnek. A megrendelői igény határozza meg a fejlődés irányát és sebességét vagy maguk a cégek jelölik ki az utat? Egyáltalán milyen különbségek vannak a fejlődési potenciált tekintve az egyes iparágak között? Egy ritkábban emlegetett ágazat hazai nagyágyúját kérdeztük.
Magyarország nyersanyagforrásokban kevésbé bővelkedő országnak számít, így versenytársaihoz képest is nagyobb energiát kell fordítania arra, hogy minél nagyobb mértékben a humán erőforrásba, közérthetőbben az emberek fejlesztésébe fektessen. Ha hiszünk ebben a szemléletben, akkor nemzetstratégiai értelemben kifejezetten kapóra jön a 2010-es években elindult negyedik ipari forradalom (ipar 4.0), amely a korábbi ipari forradalmaktól eltérően tudásalapú. Vagyis ha a fejlesztésekben aktív szerepet töltenek be a nagy piaci szereplők, és ehhez sikerül hatékony társadalmi edukációt társítani, akkor az ország gazdasági értelemben az eddigieknél nagyobb sikerekre van ítélve.
Kanada, Japán, Németország – és a többiek
Az elmúlt néhány év tapasztalatait figyelembe véve a negyedik ipari forradalom éllovasai közül Kanada, Japán és Németország emelkedik ki. Izgalmas kérdés, hogy az egyes országoktól eltávolodva mely iparágak diktálják a fejlődés ütemét. Elsősorban a sok kutatás-fejlesztést igénylő dinamikus ágazatok (például a számítógépipar, biotechnológia, gyógyszeripar), a gyáripar (így a vegyipar, élelmiszeripar, textilipar, acélgyártás), továbbá más gazdasági ágazatok, mint a kiskereskedelem és a logisztika. A negyedik ipari forradalomhoz leggyorsabban és legrugalmasabban az ezeken a területeken tevékenykedő cégek tudtak kapcsolódni globálisan és hazánkban is. Persze országonként markáns eltérések mutatkozhatnak az egyes gazdasági területeken – a cégek nyitottságának függvényében.
Az ipari forradalmak evolúciójára gondolva érdemes időről időre olyan iparágak felé is fordulni, amelyek ugyan a hétköznapjainkban kevésbé vannak szem előtt, meglétük mégis megkérdőjelezhetetlen fontosságú. Ha például a hűtőszekrényünk porfestett ajtajára, a mobilunk hátlapjára, az ebédlőasztal krómozott lábára vagy szimplán a nappali kilincsére pillantunk, biztosan nem a felületkezeléssel és korrózióvédelemmel foglalkozó cégek ugranak be elsőként. Pedig nélkülük ezek az alapvető eszközeink használhatatlanok, rövid élettartamúak lennének, vagy el sem készülnének.
A teljes cikk: Hatodszor csenget az ipari forradalom, a jövő elkezdődött
