Fontos az empátia az üzleti életben? Mi a szerepe a vezetésben, a szervezeti kultúrában és a tervezői gondolkodásban? Az empátia jelentéséről és jelentőségéről Bogár Bencével és Mizsei Szabolccsal, a KÜRT Akadémia képzésvezetőivel beszélgettünk.
„Életemben először akkor ismertem fel mélyen, hogy mi az empátia, amikor gyerekkoromban megnéztük a Láthatatlan kiállítást. A teremben a szemünk egyáltalán nem tudott hozzászokni a sötéthez, végig semmit sem láttunk” – meséli Bogár Bence, a Holisztik Design élménytervezője, a KÜRT Akadémia képzésvezetője és vállalati tanácsadója. A kiállításon szimulált, hétköznapi helyzeteket lehet kipróbálni úgy, mintha látássérültek lennénk. Nehéz és ijesztő étteremben enni vagy átkelni egy úton. Amikor a program végén elhúzták a függönyt, és Bence újra látott, rádöbbent, hogy életében először mélyen beleélte magát mások helyzetébe. Bence az empátiát a tervezői gondolkodás kiindulópontjának tartja, és azóta a szakmájában is épít erre a tapasztalatra.
Mizsei Szabolcs a MEHI igazgatója, agilis coach, a KÜRT Akadémia képzésvezetője. Számára sem elválasztható egymástól a személyes és a szakmai fejlődés. Öt éve dolgozik fejlesztői csapatokkal, és egyre jobban foglalkoztatja az empátia témaköre. „Egy személyes élményem a terapeuta képzés felé terelt. Egy projekt támogatás közben azt érzékeltem, hogy a saját határaimat elvesztve elkezdtem „túlempatizálni2 egy olyan szereplővel. Felriadtam éjszaka, és kerestem az okát, hogy miért gondolkodom folyamatosan a helyzeten. Ekkor megfogalmazódott bennem, hogy ahhoz, hogy jó legyek a munkámban vezetőként, illetve coachként, el kell kezdenem tudatosan foglalkozni az az empátia témájával”. A coach és a vezető a saját személyiségével dolgozik. A határaira magának kell vigyáznia, ami szoros összefüggésben van az empátiával.
A csapat aranytartaléka
Az empátia mindkét szakember szerint fontos a mindennapokban, azonban általában láthatatlanul van jelen a helyzetekben. „Egy olyan vezető, aki kevésbé figyel a többiekre, nem fogja hiányolni. De ha észreveszem, hogy egy kollégám gyászol, anélkül, hogy kimondanám, érezheti, hogy ott vagyok mellette. Ekkor létrejön az empátia közöttünk, és ez hathat a többiekre is” – mondja Szabolcs. Szerinte az empátia olyan egy csapat számára egy folyamatosan épülő aranytartalék és nincs ellentétben a fejlesztési célokkal. Sőt.
A teljes cikk: „Ha az empátián keresztül megerősödik egy közösség, évekig kitarthat”
