A fenntarthatóság nem csak trendi szó, számszerűsíthető is. Mi a közös abban, ha azokat a statisztikákat tesszük egymás mellé, hogy pl. a magyar feldolgozócégek a hazai CO2 kibocsájtás 30%-át adják, vagy hogy a magyarországi vállalkozások több, mint felében egyetlen női vezető sincs, illetve, hogy a cégek 28%-a még az 5 éves kort sem éli meg? Bármennyire is meglepő, de a fenntarthatóság.
A fenntarthatóság nem csak egy trendi szó, de számszerűsíthető is. Sőt az EU szabályozások is egyre inkább megkövetelik a vállalkozásoktól, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet e területre. Az ESG szemlélet magába foglalja a fenntarthatóságot a környezeti, társadalmi és vezetői döntések terén egyaránt. A bankok, pénzintézetek, nagyvállalkozások számára is nagy kihívást jelent az ESG-megfeleltetés. Sokan úgy vélik, hogy egy cég fenntarthatóságáról kizárólag kérdőívek kitöltésével lehet információt gyűjteni.
Szerencsére azonban közérdekű adatokból is igen komoly következtetésekre lehet jutni. Lehet például ESG indexet építeni a vállalkozásokra, amely az EU által is használt ESG rendszer mindhárom „pillérét” figyelembe veszi. Ennek az előnye, hogy azonnal rendelkezésünkre áll egy ESG mutató minden vállalkozásra, így például az ügyfeleinket is egy pillanat alatt kategorizálhatjuk. „Természetesen egy ilyen index annál jobb, minél több releváns mutatót tudunk figyelembe venni a modell építése során” – nyilatkozza Ferenczi Gergely, az OPTEN Céginformációs igazgatója, hozzáteszi: „az OPTEN jelenleg csaknem 50 adatot értékel egy vállalat ESG indexének meghatározásakor”.
A céginformációs szolgáltató számára nem újdonság az ilyen típusú skálázó modellek és indexek fejlesztése. Több scoring modellje is iparági szabvánnyá vált már a piacon; hitelképességi mutatóit vagy éppen kockázati indexét a pénzintézetek előszeretettel alkalmazzák, míg a járványhelyzetben létrehozott stabilitási és válságállósági indexe egész rövid idő alatt nőtte ki magát referencia mutatóvá.
Ha az ESG minősítés szempontjából csak néhány kiemelt területet vizsgálunk, mint pl. a CO2 kibocsátás, a munkaerő diverzitása vagy a vállalatok hosszú távú életképessége, bőven akad még fejlődési lehetőség a hazai vállalkozások számára.
Jelenleg a legnagyobb CO2 kibocsátás a Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban (31%), a Feldolgozóiparban (30%) és a Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban (15%) történik. A fenti iparágakban működő cégeknek, egészen biztosan kell még foglalkozniuk ökológiai lábnyomuk csökkentésével.
A munkaerő diverzitását vizsgálva napjaink egyik fő kérdése a női vezetők szerepe és helyzete a vállalkozások életében. Ha csak a női vezetők arányát nézzük, 2021-ben már 14% fölé kúszott a tisztán női menedzsmenttel rendelkező vállalatok aránya hazánkban, de egyértelműen a férfiak által vezetett vállalkozások alkotják a többséget, és a trend alapján még sokáig így is marad. A tisztán férfi vezetésű cégek 51%-os arányban, míg a vegyes vezetőségű cégek 35%-ban vannak jelen.
Befektetői, hitelezési szempontból is fontos a vállalatok stabilitása, életképessége. Hazánkban az újonnan alakuló cégek túlélési aránya az elmúlt években folyamatosan romlott, melyen a koronavírus járvány csak tovább rontott. A 2020-as évben regisztrált 5 éves túlélési arány – amely azt mutatja, hogy a 2015-ben alapított cégek hány százaléka működött 2020 végéig – csupán 72 százalék.
I Forrás: kreativ.hu
