Az ingatlanfinanszírozás területén a K&H egyre határozottabban érvényesíti energiahatékonysági elvárásait, mert így tudja teljesíteni klímavédelmi vállalásait. Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője elmondta: a kereskedelmi ingatlanfinanszírozás területén könnyebben megoldható a klímavédelmi szempontok érvényre juttatása, míg a lakossági ingatlanoknál ez sokkal nehezebb.
„A K&H anyabankja, a belga KBC Csoport csatlakozott a párizsi klímavédelmi egyezményhez, és ezzel cégcsoportunk minden tagja, kollektívan komoly vállalásokat tett” ‒ tájékoztatta a Portfolió Sustainable World 2023 konferencia résztvevőit Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. A vállalások alapján 2030-ig a csoportszinten a jelzáloghitel-portfólió széndioxid lábnyomát 43 százalékkal, a teljes ingatlanfinanszírozásét pedig 38 százalékkal kell csökkenteni.
Suba Levente szerint a kereskedelmi ingatlanfejlesztési szakmai úttörő szerepet játszhat a zöld finanszírozás területén. Ennek elsősorban az az oka, hogy a területen működő professzionális fejlesztők tisztában vannak a fenntarthatósági elvárásokkal, erőteljesen érdekeltek az energiahatékony épületek fejlesztésében és ezt mindvégig szem előtt is tartják. Emiatt a bank számára könnyebben hozzáférhetőek azok az adatok, amelyek a finanszírozási döntés meghozatalához szükségesek. Az új építésű kereskedelmi ingatlanok – irodaházak, bevásárló- és logisztikai központok, szállodák – jellemzően energiahatékony formában épülnek meg, a bank már nem is fogad be finanszírozásra CC tanúsítványi besorolásnál rosszabb ingatlanokat. Ez alól a használt kereskedelmi ingatlanok sem kivételek, mert esetükben CC-nél rosszabb energetikai besorolás esetén a finanszírozási igény pozitív elbírálásához a bank megkövetel egy átfogó energiahatékonysági felújítási tervet is. Az energetikai hatékonyság egy fontos aspektus, de Suba Levente szerint nem lesz könnyű a teljes EU-taxonómia megfelelést megfelelően dokumentálni egy kereskedelmi ingatlannál sem, hiszen ott az energetikai szempotokon túl még sok más tényezőt is figyelembe kell venni (így a vízhasználatot, az újrahasznosíthatósági szempontokat stb. is).
Jelentősen nagyobb kihívást jelent a lakossági ingatlanállomány, amely közismerten rendkívül rossz energiahatékonyságú. Ráadásul itt százezres nagyságrendű hitelszerződés állományról van szó, ahol a szerződő felek nincsenek mindig tisztában az energiahatékonysági problémákkal. Ez persze azt is jelenti, hogy a következő években óriási lehetőség nyílik a lakások karbonlábnyomának csökkentésére, és ebbe az irányba hatnak a megemelkedett rezsiköltségek is. A K&H két módon is igyekszik segíteni a lakossági ingatlanok zöld átállását.
Egyrészt az MNB keretrendszerén alapuló zöld hitel formájában 1 százalékpontos kamatkedvezményt ad azoknak a magánvásárlóknak, akik energiahatékony új lakást vásárolnak vagy – és ebben elsőként és saját termékfejlesztéssel lépett a hazai pénzügyi szektorban a K&H - használt ingatlant vesznek és vállalják annak energiahatékony felújítását.
Másrészt a K&H nyáron elindította rezsikalkulátorát, amely támogatást nyújt a felújítások megtervezéséhez. A banki honlapon mindenki számára elérhető energetikai kalkulátor, amely az otthon néhány paraméterének megadásával kiszámítja annak energiafogyasztását, modellezhetővé teszi a különféle felújítások révén elérhető megtakarításokat.
A lakossági ingatlanfinanszírozás terén a K&H nem támaszt minimum energetikai feltételeket, mint a kereskedelmi ingatlanok terén. Suba Levente szerint ezen a területen jelentős állami elköteleződésre, ösztönzőkre és támogatásokra lenne szükség, amelyre a kereskedelmi bankok örömmel rácsatlakoznának.
I Forrás: mmonline.hu
