Drasztikus fordulatot vehet az adóhatósági ellenőrzések fókusza. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a házipénztárak mellet a fejlesztési tartalékok fizikai meglétét is szigorúan vizsgálja. A hazipenztar-doktor.hu szakértője arra figyelmeztet, hogy vagyonvisszaszerzésre fókuszáló, ígért kormányzati stratégia és a mesterséges intelligencia alapú kontroll miatt a felelőtlen gazdálkodás valódi, közvetlen anyagi és büntetőjogi veszélyt jelent a cégtulajdonosokra nézve.
Míg az utóbbi időben a vizsgálatok elsősorban a házipénztárakra és a tulajdonosi kölcsönökre koncentráltak, mára a fejlesztési tartalék válhat az ellenőrzések első számú célpontjává. A probléma gyökere az a téves szemlélet, hogy sok vállalkozás csak papíron létező tételként kezeli a fejlesztési tartalékot az adóalap csökkentése érdekében, miközben a NAV revizorai a pénz tényleges, fizikai rendelkezésre állását követelik meg.
Négy éves felhasználási szabály
A fejlesztési tartalék a társasági adó hatálya alá tartozó cégeknél jöhet létre.
„Amikor a cégnek nyeresége (eredménye) keletkezik, a törvény lehetővé teszi, hogy a 9 százalékos társasági adót ne fizesse be az adott összeg után. Az adómentesség feltétele, hogy a cég az így képzett tartalékot négy éven belül fejlesztésre, korszerűsítésre vagy a cég érdekében történő beruházásra fordítsa” – magyarázza a hazipenztar-doktor.hu szakértője.
Bereczky Zoltán kiemeli, hogy ez nem egy hitel.
„A NAV szemében a fejlesztési tartalék nem egy állami kölcsön, amit bármire, például bérekre vagy járulékokra lehet elkölteni. Ez egy célzott lehetőség, aminek a fedezetét – amíg a fejlesztés meg nem valósul – a cégnek a bankszámláján vagy a házi pénztárában kell tartania. Ha a fejlesztési tartalék összege hiányzik, az a NAV szemében már nem egyszerű adóügyi hiba, hanem költségvetési csalás és a sikkasztás gyanúját is felveti” – figyelmeztet Bereczky Zoltán.
A szakértő hangsúlyozza, hogy a kiterjesztett felelősség jegyében, már nemcsak az ügyvezető, hanem a tulajdonos is anyagi felelősséggel tartozik a hasonló ügyekben a magánvagyonával. Bereczky Zoltán utalt arra is, hogy a hivatalba lépő kormány kiemelt feladatának tekinti a vagyonvédelmet és a vagyonvisszaszerzést, amelyre célzott hivatal is alakul.
„A szabálytalanul kezelt feltárt tartalékok pedig a rossz helyzetben lévő költségvetésben egyfajta „talált pénzként” jelentkezhetnek, amellyel új adónemek nélkül növelhető az államkassza bevétele” – vélekedett a szakértő. „Az adóhatóság kimondottan a 20 és 200 millió forint közötti stabil cégeket keresi, náluk ugyanis a büntetés biztosan behajtható, de az eltérést, csak ellenőrzésnél lehet megállapítani. A törvény ugyanis 50 és 200 százalék közötti bírságot tesz lehetővé.”
Az MI elől nincs menekvés
Az ellenőrzések hatékonyságát a NAV technológiai arzenálja biztosítja. Mesterséges intelligencia elemzi a banki adatokat, az ATM-es készpénzfelvételeket és a nyugtákat.
„A hatóság napra pontosan, évekre visszamenőleg látja a cégek teljes pénzforgalmát. Ha a fejlesztési tartaléknak beállított összeget a cég valójában napi működésre – bérekre vagy járulékokra – költötte, az a digitális nyomok alapján azonnal láthatóvá válik" – árulta el a hazipenztar-doktor.hu szakértője
A tételek rendezésére csak az ellenőrzés előtt van esély
Bereczky Zoltán hangsúlyozza: a házipénztár és a fejlesztési tartalékok állapota szakértői segítséggel törvényesen rendezhető, de csak addig, amíg a hatóság meg nem jelenik. Utólagos korrekcióra nincs lehetőség, a mulasztás pedig akár családok teljes anyagi csődjéhez is vezethet.
