A pályák csak tesztelésre szolgálnak, de a közlekedés új formájának megalapozásában segíthetnek. A hyperloop koncepciója nem mai találmány, sőt, azok az elképzelések, amelyeken alapul, egészen régmúlt időkbe nyúlnak vissza, többek között az 1800-as évek elején bemutatott atmoszferikus vasútig, de a jelenleg fejlesztés alatt álló változatok, amelyek Elon Musk 2013-as Hyperloop Alpha néven megjelent terveire épülnek, még közel sem járnak a megvalósulás közelében.
A hyperloopok, vagyis a légritkított csőben száguldó vonatok működésének biztosítása ugyanis komplex feladat, ami a mágneses lebegéssel üzemelő maglev vonatoknál is jóval több előkészítést és tesztelést igényel. A megbízható működéshez szükséges a pályaként szolgáló alagutak vagy, a nem föld alatti verziók esetében, a magasban futó csőrendszer kiépítése, a kapuk megtervezése, amin keresztül probléma esetén is gyorsan elhagyhatják az utasok a kabinokat (ennek tervezése a légritkított pálya miatt jelent nagyobb kihívást a szokásnál), a kabinok kényelmének biztosítása, hogy a rendkívül gyors, akár 1000 k/h-ás sebesség se legyen megterhelő az utasok számára vagyis összességében egy teljesen új rendszer kiépítése, ami eltér a vonatokhoz korábban már használt infrastruktúra kialakításától.
Hyperloop járatok indítását, minden nehézség és költség ellenére, több cég is tervezi, a Virgin Hyperlooptól kezdve Elon Musk vállalatáig, a Boring Company-ig és nem csak személyszállítási céllal, hanem fuvarozásra alkalmas változatban is. Az extragyors teherszállító vonatok minden korábbi vasúti megoldásnál gyorsabban juttathatnák el a rakományokat a rendeltetési helyükre, ezért a Hyperloop TT már azt jövőbeli pályaudvart is megtervezte, ami egyszer majd a hyperloop podjaiban szállított áru átrakodására szolgál.
A teljes cikk: A repülőgépek sebessége a vonatok teherbírásával - hyperloop pályák épülnek Európában
