A közelmúltban benyújtásra kerültek az Országgyűléshez azok a törvényjavaslatok, amelyek a kriptoeszközökkel kapcsolatos információcsere magyar jogrendbe való beépítését célozzák. A tervezetek várhatóan jövő év elején lépnek hatályba, és innentől kezdve a magyar adóhatóság a külföldi országban végzett kriptoügyleteinkről is tudni fog. De vajon lehetséges, hogy a NAV részletesebb információkkal fog rendelkezni a kriptoügyleteinkről, mint mi magunk? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője válaszol a kérdésekre.
Mi fog történi és mikortól?
A Parlament előtt lévő és valószínűleg 2026. január 1-ig életbe lépő jogszabályok az EU úgynevezett DAC-8 irányelve, valamint az OECD által kidolgozott Crypto-Asset Reporting Framework (CARF) rendelkezésein alapulnak, amelyek EU-s valamint globális szinten teremtik meg a kriptoeszközökre vonatkozó adatcsere-mechanizmust.
A törvényjavaslatcsomag szerint a kriptoeszköz-szolgáltatók automatikusan adatot fognak küldeni az adóhatóságoknak többek között az ügyfelek tranzakcióiról, egyenlegéről és éves forgalmáról. A magyar adóhatóság így a külföldi platformokon történt ügyleteket is megismerheti. A rendszer a DAC-8 esetében az EU-s tagállamokra, míg a CARF esetében az egyezményes országokra fog kiterjedni. Aki tehát el akarja kerülni az adatszolgáltatást, csak olyan országban tudna kriptot tartani, amely sem az EU-nak, sem a CARF-rendszernek nem tagja – az ilyen országok száma azonban egyre csökken (jelenleg ilyen ország még pl. Argentína, India és Panama).
A hatóságok közötti tényleges adatcsere mindkét rendszer esetében 2027-ben fog elindulni, amelynek keretében a 2026-os adóévről fognak adatokat cserélni az adóhatóságok. Ez azt jelenti, hogy a 2026-ban az egyezményes országokban végzett kriptoügyletekről a NAV először 2027 folyamán fog adatot kapni.
Saját nyilvántartás: még fontosabb, mint eddig
„A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy az adózók saját felelőssége a nyilvántartás pontos vezetése” – mondja Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvédje. Ennek teljesítése ugyanakkor nem könnyű, mivel az ilyen tranzakciók jellemzően nem belföldi befektetési szolgáltatók közreműködésével valósulnak meg. Ezenfelül a felhasználók gyakran több platformon, eltérő devizanemekben bonyolítanak le ügyleteket, ami tovább nehezíti a tranzakciók teljes körű és pontos nyilvántartását.
Mindezek mellett elemi érdeke mostantól az adózóknak a nyilvántartások vezetése – nincs annál kellemetlenebb (és drágább) dolog, ha kiderül, hogy az adóhatóság többet tud az ügyleteink feltételeiről, mint mi magunk.
Mi várható?
Előreláthatólag el fog telni valamennyi idő aközött, hogy a NAV megkapja a külföldi adatokat, azokat értékeli, majd összeveti a magyar adóbevallásokban szereplő adatokkal. De mi fog történi akkor, ha a NAV és az adózó adatai között eltérés van? A korábbi nemzetközi adatcsere-mechanizmusok tapasztalatai alapján ilyen esetekben a NAV várhatóan ún. „támogató eljárást” indít, amely egyfajta önellenőrzésre ösztönző folyamat. Ez lehetőséget ad az adózónak arra, hogy a NAV rendelkezésére álló adatok alapján – ha így dönt – pótlólag bevallja a korábban kifelejtett kriptojövedelmeket vagy a hibás kalkulációkat helyesbítse.
A jogszabályok nem fűznek szankciót ahhoz, ha ez az utólagos helyesbítés elmarad. Azonban ilyenkor az adózó joggal számíthat adóhatósági ellenőrzés megindítására, amely során a NAV az adóhiány megfizetésére való kötelezésen túlmenően komoly adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhat.
„A benyújtott törvényjavaslat új korszakot nyit a kriptoeszközök adóztatásában. Aki átláthatóan, pontos nyilvántartással és jogkövetően működik, arra az információcsere várhatóan nem lesz hatással. Aki viszont abban bízik, hogy a NAV úgysem látja a külföldi kriptojövedelmét, az 2027-től komoly meglepetésekre számíthat” – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője.
| Pro/Lawyer
