A németországi fogyasztóvédelmi szervezet, a Hamburgban működő szervezet beadványt nyújtott be a brémai regionális bíróságon a Mondelez, a Milka csokoládé gyártója ellen. Az indok: a cég észrevétlenül csökkentette a termékek tömegét – 100 g-ról 90 g-ra –, miközben az ár illetve a csomagolás lényegében változatlan maradt. Ez a gyakorlat, ismert nevén zsugorfláció, számos vásárlót megtéveszthet.
Mi történik pontosan?
-
A Milka csokitáblák súlya 10 grammal lett kevesebb – így már csak 90 g van bennük
-
A csomagolás és a dizájn szinte változatlan maradt, ami miatt a fogyasztó csak ritkán veszi észre a kisebb méretet
-
A táblák egy milliméterrel lettek vékonyabbak
-
A fogyasztóvédők szerint a feliratok kicsik és könnyen észrevétlenek, ráadásul gyakran a polcok kartonjai takarják őket
-
Az árak a korábbiakhoz képest szignifikánsan megemelkedtek: például 1,49 €–ról 1,89 €–ra, ami 48 %-os drágulás
-
A fogyasztóvédelem ezért egyértelműbb jelölést követel, legalább fél éven át, vagy csomagolás méretének arányos csökkentését is
-
A pert a német fogyasztóvédelmi szövetség hamburgi tagozata kezdeményezte, a brémai bíróság előtt
-
A Mondelez válasza szerint a súlyváltoztatás szerepel a csomagoláson, tájékoztatták a fogyasztókat közösségi médiában és honlapjukon, és áremelkedésüket az emelkedő kakaó– és alapanyagköltségekkel indokolták
Szélesebb jelenség: a zsugorfláció – mi ez és miért gond?
A zsugorfláció (angolul: shrinkflation) olyan fogyasztói megtévesztési gyakorlat, amikor a gyártók csökkentik a termék mennyiségét, de nem igazítják ehhez a csomagolást, és/vagy az árat nem csökkentik. Így a fogyasztó a korábbi áron kevesebb terméket vásárol.
Miért válik egyre elterjedtebbé?
-
Nyomás a gyártók oldalán: Alapanyagárak, mint a kakaó vagy energia költségeinek növekedése költségnövekedést eredményez. A gyártók így igyekeznek fenntartani profitjukat, miközben az árakat is kezelhető szinten tartják
-
Lassú fogyasztói észlelés: A csomagolás külseje változatlan marad, és a mennyiség csökkentés gyakran milliméterben mérhető – a vásárlók számára így nem egyértelmű a változás.
-
Szélesebb jelenség: A zsugorfláció nem csak édességeknél fordul elő – gyakran jelenik meg chips, tejtermékek, háztartási cikkek esetén is. A csendes mennyiségcsökkentés egy elterjedt, de kevéssé látható stratégia globálisan.
Milyen potenciális hatásai vannak?
-
Tény, de rejtett árnövekedés: A fogyasztó ugyanazt az árat fizeti a kevesebbért.
-
Bizalomvesztés: Ha a fogyasztóbázis csalódik, csökkenthet a márkába vetett bizalom és lojalitás.
-
Szabályozói lépések szükségessége: Az esetek, mint a Milka-ügy, felhívják a figyelmet a transzparencia és szabályzás fontosságára – pl. kötelező, jól látható figyelmeztetés, csomagolás módosítása.
-
Példát szolgáltathat: Ha a pert megnyerik, hasonló ügyekben precedens jöhet létre.
