Amióta az emberiség feltalálta a piacot, azóta az egyik időtlen meggazdagodási lehetőség a piac manipulációja. Ha az emberek látják, hogy valaminek megállíthatatlanul megy fel az ára, nem akarnak kimaradni belőle, különösen akkor, ha már több ilyen hullámot láttak. Az új vásárlók még nagyobb lendületet adnak az ár emelkedésének. Amikor aztán elfogynak az új vásárlók, az árfolyam menthetetlenül összeroskad, és a későn belépők sok pénzt vesztenek.
Éppen ez történik most a kriptopénzekkel, és már nem is először. A bitcoin történetének jó pár évében volt lufiszerű áremelkedés. A bitcoin először, még 2010-ben 0,5 dolláron, egy évvel később 32 dolláron, aztán 2013-ban 266 és 1166 dolláron, 2017-ben pedig előbb 1326, végül húszezer dolláron tetőzött.
A csúcsok után mindig teljes összeomlás, és hónapokon, néha éveken át tartó stagnálás következett. Ebben szinte törvényszerűen követte a bitcoint a többi kriptopénz is. De eddig mindig jött egy újabb hullám, ahol megint előkerültek ugyanazok az érvek a bitcoin és a blokklánc elkerülhetetlen világuralmával és a dollár jegybanki pénzszórás miatti eljelentéktelenedésével kapcsolatban, és ez mindig hozott annyi új vásárlót, hogy újra meg újra magasabb csúcsot döntsön a (dollárban számolt) árfolyam.
Gyakran még ilyen ideológiai érvekre sem volt szükség. Egyszerűen csak az internet különböző szegleteiben lévő csetszobákban üldögélő emberek ugranak rá előre megbeszélt módon egyes eszközök árfolyamára, hátha valamelyik beindul, ami maga után vonja más befektetők csatlakozását. Az ilyen lehetőségekre vadászók száma sokat növekedett az év eleji Gamestop-események óta, egy-egy ilyen csetszobában gyakran több tízezren vannak. (Természetesen a kisbefektetők csak a legritkább esetben indítják be ezeket az áremelkedéseket koordinált vásárlásokkal, egyes megfigyelők szerint a leginkább őket húzzák le ravaszabb játékosok, akik már a vásárlások netes bereklámozása előtt bevásárolnak.) A klasszikus felpumpálás-kiszórás kört jelentősen megkönnyíti a pénzügyi befektetések demokratizálódása, tehát hogy a kereskedés előtti belépési korlátok lényegében megszűntek a mobiltelefonos brókerapplikációk megjelenésével.
A dogecoin esete remekül megmutatja, hogyan működik ez a gyakorlatban. Van egy többéves, egy kicsit talán már megunt, de alapvetően kedves mém a japán shiba inu kutyáról, Doge-ról, akinek rendszerint színes comic sansban ismerhetjük meg belső monológját. Két fejlesztő viccből készített egy kriptopénzt dogecoin néven még 2013-ban („a kódolás két óra volt”, mondta egyikük), amivel a céljuk éppen az volt, hogy a magát túl komolyan vevő bitcoint figurázzák ki. A pénzt a legtöbb kriptopénzzel ellentétben úgy tervezték, hogy egészséges mértékű infláció legyen benne, nem a bitcoinnál megismert szélsőséges defláció.
Ez sem volt elég ahhoz, hogy a dogecoin ne váljon spekulánsok martalékává.
A teljes cikk: A kriptovilág megérkezett a teljes nihilizmushoz, és ez meggyorsíthatja a bukását
