A koronavírus-járvány elleni globális fellépés rámutatott az emberi társadalmak sérülékenységére a természetes és ember által előállított biológiai fenyegetésekkel kapcsolatban. A világban jelenleg zajló második hidegháború azonban a biovédelem területén is feszültségeket szül. Káncz Csaba jegyzete.
A NATO fokozza erőfeszítéseit a biológiai fegyverek elleni védekezés érdekében – közölte az Észak-atlanti Szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg a dpa-nak adott interjújában. „Ez a döntés a jelenlegi járvány hátterében született. Annak ellenére, hogy az új koronavírust nem a laboratóriumban hozták létre, a helyzet kellően bemutatja a biológiai fegyverek esetleges használatával járó veszélyeket” – mondta Stoltenberg.
Megjegyezte, hogy a lehetséges fenyegetés megakadályozása érdekében a NATO már dolgozik a hírszerzés fejlesztésén, mivel a biológiai fegyvereket nemcsak a kormányzati szervek, hanem a terroristák is felhasználhatják.
Stoltenberg nem zárta ki, hogy egy nagyszabású, több százezer halottal járó biológiaifegyver-támadásra nukleáris válaszcsapás jöhet. „A NATO nem rendelkezik tiltott fegyverekkel, de képességek egész sorával, hogy a támadásra megfelelően válaszoljunk. Ha egy biológiaifegyver-támadás kiváltaná a NATO 5. cikkelyének aktiválását, akkor a védelmi szervezet mindezen képességeket használhatja”.
Miről is beszélünk?
A biológiai fegyver (BF) a tömegpusztító fegyverek azon csoportja, amely az emberi, állati, növényi szervezetek és anyagok megbetegítésére, károsítására, vagy elpusztítására szolgál, élő kórokozók, vagy azok alkotórészei, anyagcseretermékei által, biológiai harcanyag formájában való felhasználás esetén.
(Forrás: www.privatbankar.hu)
