A Nemzetgazdasági Minisztérium 2024-es adatai szerint az országban 20 240 munkabaleset történt, ami 2%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Ugyanakkor a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 13-mal emelkedett, összesen 75 ilyen esetet regisztráltak, ami több mint 20%-os növekedést jelent. A tragikus kimenetelű balesetek leggyakoribb oka a munkavállalói szabályszegés volt, ezt követte a munkáltatói mulasztás.
A súlyos, csonkolásos balesetek száma közel 14%-kal csökkent, azonban az összes súlyos baleset aránya 5%-kal nőtt. Területileg a legtöbb munkabaleset Budapesten (3 484 eset), Pest vármegyében (2 592 eset) és Győr-Moson-Sopron vármegyében (1 173 eset) történt. A halálos balesetek többsége Pest, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fordult elő; a 75 halálos esetből 28 ebben a három vármegyében történt.
Korcsoportok szerint a 45–54 év közöttiek sérültek meg leggyakrabban munkavégzés közben, míg a halálos kimenetelű balesetek leginkább az 55–64 év közötti munkavállalókat érintették; ebben a korosztályban 24-en vesztették életüket. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke kiemelte, hogy minden emberélet számít, és az 55 év feletti korosztályra fokozott figyelmet kell fordítani.
A halálos munkabalesetek leggyakrabban a kis- és közepes vállalkozásoknál fordultak elő, különösen az építőiparban és a mezőgazdaságban. A szakemberek szerint az ágazati miniszteri rendeletek nem megfelelőek, értelmezhetetlenek, és bizonytalanságot okoznak a munkáltatók és a munkaegészségügyi szolgáltatók körében, ezért azonnali módosításra van szükség.
A témáról bővebben is írt az economx.hu cikke. >>
