Az építőipar digitalizációjáról sok szó esik a szakmai fórumokon, hiszen a mesterséges intelligencia, a 3D-nyomtatás vagy éppen a felhőalapú szoftverek hatásai valóban óriásiak. Ugyanakkor, ha visszalépünk egyet a folyamatban az anyagválasztáshoz, láthatjuk, hogy ezen a téren is zajlik az élet. Egyrészt a meglévő anyagok új formáit kísérletezik ki a laborokban, másrészt olyan természetes anyagokkal próbálkoznak, amelyek hallatán valószínűleg kikerekedne az egyszeri megrendelő szeme. Nézzünk most szét a forradalmi építőanyagok között!
Beton, beton és beton!
Az innováció akkor indul virágzásnak, amikor megállunk, szemlélődünk, majd megkérdőjelezzük és újragondoljuk a körülöttünk lévő világot. Ezt tette a Prometheus Materials is, amikor egy ősi és roppant széles körben elterjedt építőanyag, a beton gyártásán töprengett el. Manapság a beton, mint a globális CO₂-kibocsátás jelentős részéért felelős anyag, csaknem közellenségnek számít: becslések szerint egymaga felel a világ éves CO₂-kibocsátásának mintegy 8%-áért, naponta 11 millió tonna szén-dioxidot pumpál a légkörbe, és a világ éves ipari vízfelhasználásának 9%-át adja.
Igazán nem akarjuk tovább borzolni a kedélyeket, de a világ épületállománya 2060-ra várhatóan megduplázódik, ami 36 éven keresztül minden egyes hónapban egy New York-méretű város felépítésének felel meg. Vagyis jobb lenne valahogy megszelídíteni a betont, mert már azzal is sokat nyerhetünk, ha csak kicsit kevésbé szennyezően állítjuk elő.
Furcsa módon az újításhoz az USA Védelmi Minisztériuma is kellett, amely fenntartható és könnyen hozzáférhető nyersanyagokat keresett erőforrás-hiányos környezetben történő építkezésekhez. A coloradói Boulder Egyetem négy professzora öt éven át dolgozott ki egy új eljárást, amely a természetet utánozza, és mikroalgákat használ építőanyagként. Vagyis ahelyett, hogy egy új nyersanyagot hoztak volna létre, inkább termesztettek egyet. A professzorok és a mostani igazgató, Loren Burnett együtt alapították meg a Prometheus Materials céget.
De miről is van szó? A természetes vizekben előforduló mikroalgákat a bioreaktorokban diódákkal klorofill termelésére serkentik. A tápanyagokkal és természetes összetevőkkel átitatott víz elősegíti a kalcium-karbonát képződését az ún. biomineralizáció révén. A folyamat a kagylók és a korallzátonyok keletkezéséhez hasonlít, de sikerült annyira felgyorsítani, amivel a rendkívül hatékony, karbonmentes biocementgyártás alapanyagává vált.
A teljes cikk: Milyen új forradalmi építőanyagok viszik előre az ingatlanpiacot? Zacc, moszat, alga, gomba és amit akartok!
