Az esővíz nem elhárítani való égi csapás, hanem a túlélésünk záloga

A közösségi oldalakon folyton kiújuló vitát könnyű eldönteni. A helyi rendelet előírása szerint az ingatlan használója köteles gondoskodni a háza előtt vízelvezető árkok létesítésével, fenntartásával, tisztításával az esővíz elvezetéséről, továbbá a saját telkén esővízgyűjtéssel, szikkasztó módszerekkel mindent meg kell tennie azért, hogy megtartsa, felhasználja, kezelje a felesleges csapadékvizet. Egészen pontosan gondoskodnia kell „az ingatlana előtti, melletti közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek – kivéve élővízfolyások – tisztán tartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról az úttestig terjedő teljes területen”. Ez nem példátlan városi önkény, magántulajdonba való beavatkozás, hanem közösségi érdek.

Ugyanakkor, ha a dugulást az útkereszteződés alatti zárt árok eltömődése okozza, azt kitisztítani nem az utca lakóinak a dolga, és erre megfelelő eszközük sincs.

Egy-egy nagyobb nyári zápor után a városok utcái hegyi patakokká változnak

A legszomorúbb az, hogy ezek a viták és méltatlankodások ismétlődnek, és ezek témája és hangvétele nem a megoldás irányába mutat, hanem kimerül a felelősök keresésében és a felelősség hárításában. Így aztán nekünk egyfelől mindig van és lesz miről írnunk, másfelől viszont szeretnénk túllépni a szokásos megközelítésen, felmutatva jó szemlélet szülte jó példákat.

A Green City koncepció mentén legnagyobb előrelépést tett jó példa a főváros. Elkezdődött a Budapest zöldkataszterének összeállítása, vagyis a fák és zöldfelületek adatbázisának összeállítása. 2020 óta immár 7 kerület csatlakozott a programhoz. Ha a számontartott területekkel bármilyen probléma jelentkezik, azt egy online hibabejelentő felületen közvetlenül a fenntartónak lehet jelezni. Ennél is fontosabb annak a felismerése és tudatosítása, hogy a fa és a természetes zöldfelület a város legfontosabb értékei közé tartozik.

A teljes cikk az erdmost.hu oldalán  olvasható >>