Uniós szinten évente mintegy 200-250 milliárd euró bevételtől esnek el a tagállamok az adócsalások miatt, amiből az áfacsalások értéke körülbelül 60 milliárd eurót tesz ki. Ez utóbbiaknak vetne gátat a fordított áfa. A mind gyakribb áfacsalások megelőzésére az Európai Bizottság múlt héten... Minthogy az áfacsalás főleg kis helyigényû, nagy értékû termékek, így például számítástechnikai alkatrészek, mobiltelefonok, parfümök, nemesfémből készült ékszerek – és újabban az emisszió-kereskedelem kibocsátási egységeinek – forgalmazásához kötődik, a Bizottság javaslata egyelőre erre az öt termékkategóriára terjed ki.
Kiszállás a körhintából
Különösen sok kárt okoznak az úgynevezett körhintacsalások, amelyekbe szervezett bûnözői csoportok is bekapcsolódnak. Ennek módszere a következő: mivel az áruk és szolgáltatások tagállamok közötti mozgása mentes a forgalmi adótól, az áfa értéke akkor adódik a termék árához, amikor azt eladják; a forgalmi adót azonban nem fizetik be az illetékes kormánynak. További veszteség akkor keletkezik, amikor ugyanezt az árut a lánckereskedelem egy másik részt vevő cége reexportálja, és visszaigényli a be sem fizetett áfát.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt években főleg az Európai Unión kívüli országokba, főleg Dubaiba irányult ilyen fajta export, ahonnan visszaimportálták valamelyik uniós tagállamba, majd az eljárást több alkalommal megismételték.
Fiktív export
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatos visszaélések leggyakrabban használt nemzetközi módszerei a fiktív export és a hiányzó kereskedő eljárás. A szimulált export esetében az eladó papíron bonyolítja le a tranzakciót, nulla áfakulcsot alkalmaz a kivitelre, ugyanakkor adó-visszaigénylést nyújt be a beszerzéseire. Valójában a termékeket a hazai piacon értékesíti számla és adómegfizetés nélkül. Az sem ritka, hogy valódi exportra kerül sor, de a ténylegesnél nagyobb mennyiséget tüntetnek fel.
Dubaiba és vissza
A hiányzó kereskedő módszerénél egymáshoz kapcsolódó fiktív tranzakciók sorát generálják, piaci árak felhasználásával. Az adásvételi lánc mûködtetése során a forgalmiadó-fizetési kötelezettség egy fantomcégnél akkumulálódik.
A Bizottság által javasolt fordított adózás lényege, hogy az áfa nem a belső határ átlépése után kerülne rá a termék árára, hanem amikor a végső fogyasztóhoz kerül. Így csak egy helyen lehet csalni, ezt pedig könnyebb ellenőrizni.
