A vád szerint Kulcsár Attila 1998 és 2003 között a K and H Equities brókercégnél jogosulatlanul használta az ügyfelek pénzét. A bróker a befektetési célból rábízott pénzt nagy haszonnal engedély nélkül megforgatta, s erről az ügyfelek vagy nem tudtak, vagy nem részesültek a haszonból.

Az ítélet nem jogerős, fellebbezni lehet.

A botrány 2003. április 23-án robbant ki, amikor Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. elnök-vezérigazgatója beadvánnyal fordult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzéssel kapcsolatban. Ennek nyomán a PSZÁF helyszíni vizsgálatot tartott a K and H Banknál és brókercégénél, a K and H Equitiesnél a Pannonplast Rt. vizsgálata során tapasztalt pénzforgalmi és adatszolgáltatási visszásságok kiderítése érdekében. Ennek során először hallgatták meg tanúként Kulcsár Attilát, az Equities vezető brókerét.

2003 nyarán Ismeretlen tettesek megverték Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét egy nappal azelőtt, hogy a szervezet nyilvánosságra hozta a befolyásszerzésről szóló felügyeleti határozatot. Eszerint a Britton Kft. és a Pevdi Kft. szabálytalanul vette át az ellenőrzést a Pannonplast Rt. felett.

A célvizsgálat megállapította, hogy 2003. január 30. és február 5. között több, függetlennek látszó, de kivétel nélkül a K and H brókercége, az Equities állandó és megkülönböztetett elbánásban részesülő ügyfélkörébe tartozó befektető összesen 1,2 milliárd forint értékben több mint 950 ezer darab Pannonplast-részvényt vásárolt a tőzsdén. A Britton Kft. tulajdonosai cáfolták a PSZÁF állításait.

Súlyos szabálytalanságok

A K and H Bank Rt. belső vizsgálata súlyos szabálytalanságokat tárt fel a brókercégénél, amelyek kapcsolatba hozhatók Kulcsár Attilával. A bank feljelentést tett a rendőrségen. Ezt követően, 2003 júliusában az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bûnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) nyomozást rendelt el sikkasztás bûntettének alapos gyanúja miatt a K and H Equitiesnél feltárt visszaélések alapján. A nyomozó hatósághoz az ügyben a Nemzetbiztonsági Hivataltól is feljelentés érkezett.

Július 9-én a külföldön tartózkodó Kulcsár Attila közölte: nyomásgyakorlásra nyilatkozott úgy, hogy csak ő felelős a sikkasztásért, a bróker szerint az ügyben több banki vezető is érintett. Másnap lemondott Rejtő E. Tibor, a K and H Bank vezérigazgatója és Ludo Jacobs vezérigazgató-helyettes, lemondásukat az erkölcsi felelősség vállalásával indokolták.

Külföldre szökött

Kulcsár Attila nem jelent meg gyanúsítotti kihallgatásán, így az ORFK nemzetközi elfogatóparancsot, a Fővárosi Főügyészség nemzetközi ügyészi elfogatóparancsot bocsátott ki ellene. Az osztrák hatóságok az ORFK SZBEI munkatársainak közremûködésével még aznap Bécsben elfogták és kiadatási őrizetbe helyezték Kulcsárt.

2003. szeptemberében a hegyeshalmi határállomáson feltartóztatták Rejtő E. Tibort, a K and H bank lemondott vezérigazgatóját, akit 7-én sikkasztásban való bûnrészesség alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyeztek. Az ORFK tájékoztatása szerint addig a brókerbotránynak nyolc gyanúsítottja volt, közülük négyet - Kulcsáron és Rejtőn kívül Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesét és Bitvai Miklóst, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatóját - helyeztek bûnügyi őrizetbe.

Zárolták a vagyonukat

Előzetes letartóztatásban van egy szíriai állampolgár, egy másik szíriai állampolgár már külföldre távozott, gyanúsítottként hallgatták ki a K and H Bank két volt munkatársát.

2004. márciusában adta ki Magyarországnak Ausztria Kulcsár Attilát, aki június 2-től tett vallomást a Fővárosi Főügyészségen.

2005. május 5-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság az ügyészség indítványára első fokú, nem jogerős határozatában 38 magán-, illetve jogi személy vagyonát, vagyonrészét zárolta összesen több mint egymilliárd forint értékben. Július 12-én 31 esetben megszüntették az intézkedést.

Sikkasztás, pénzmosás, hamisítás

2005. augusztus 24-én a Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot a Fővárosi Bíróságra a Kulcsár Attila és társai ellen indított bûnügyben. Az ügyészség sikkasztásért, pénzmosásért, vesztegetésért és más bûncselekmények elkövetéséért emelt vádat 21 gyanúsítottal szemben, az elsőrendû vádlott Kulcsár Attila, a K and H Equities brókercégének volt ügyvezető igazgatója, a másodrendû vádlott Rejtő E. Tibor, a K and H Bank volt vezérigazgatója, a harmadrendû vádlott Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója. Kulcsár Attilát különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással és magánokirat-hamisítással vádolják.

A vádirat szerint a sikkasztás elkövetési értéke mintegy 23 milliárd forint, a bûncselekmény elkövetői 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak, de ennek jelentős részét az ügy kirobbanása, 2003. április 26. után zárolták a hatóságok.

A per 2006 májusában kezdődött meg a Fővárosi Bíróságon. Augusztusban a Fővárosi Főügyészség újabb vádat emelt Kulcsár Attila ellen különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás miatt, mert 2003. május 20-án a K and H önkormányzati és EU projektigazgatóságának vezetőjeként olyan tranzakcióra adott utasítást, amelynek alapján jogosulatlanul használtak fel az Állami Autópálya Kezelő Rt. számlájáról mintegy 300 millió forintot. A kárérték végül ennek csak a töredéke lett.

A bank hibája volt?

2008 nyarára befejeződött a bizonyítási eljárás. Az ügyész szerint Kulcsár Attila politikai és médiakapcsolatait használta fel, ezért éveken át folytathatta sikkasztássorozatát, amelynek elkövetési értéke 23 milliárd forint. Az ügyész 12 vádlottra börtönbüntetést, valamint Kulcsár Attilára 230 milliós, Kerék Csabára 176 milliós, Bitvai Miklósra 150 milliós, Garamszegi Gáborra 58 milliós, Forró Tamásra 30 milliós, Schönthal Henrikre 626 milliós vagyonelkobzást kért.

Kulcsár védője az enyhítő szakasz alkalmazását kérte és szerinte a sértett K and H Equities "felróható magatartása" is nagymértékben elősegítette, sőt előidézte a bûncselekmény-sorozatot. A többi védőügyvéd védence felmentését kérte.

(Forrás: www.fn.hu)