A szervezet szóvivője szerint szóbeszéd útján értesültek arról, hogy a hallgatókat már nem csak az intézményekben, de az IT-biztonsági konferenciákon is megkörnyékezhetik jól fizető ajánlatokkal a "sötét oldal" képviselői.

A SOCA szerint nyilvánvaló, hogy a szervezett elektronikus bûnözésnek speciális képességekkel rendelkező emberekre van szüksége és őket csak a megfelelő képzést nyújtó helyszíneken találhatják meg - további részleteket azonban nem kívántak elárulni a sajtó számára.

"A probléma legfőbb oka az, hogy a rosszfiúknak jóval több pénzük van mint nekünk" - véli Paul Simmonds, a hatalmas kutatási tudásbázist őrző AstraZeneca gyógyszeripari konszern IT-biztonsági vezetője. A szakember szerint kiber-bûnözői csoportok akár azt is megengedhetik maguknak, hogy "ösztöndíjjal" támogassák a leendő hackerek felsőfokú informatikai tanulmányait - akik később illegális tevékenység révén törleszthetik a képzésükbe fektetett pénzt.

Az ilyen programokba invesztált összegek busásan megtérülnek az online alvilág számára, hiszen az egyetemet végzett programozók minőségbiztosítási ismereteik révén megbízhatóbban mûködő és így több hasznot termelő kártékony programokat tudnak előállítani.

Az elektronikus bûnözés ráadásul a számítógép-biztonsági iparnál vonzóbb álláslehetőséget kínál az olyan fiatal végzősök számára, akik hajlandóak félredobni aggályaikat - mutat rá az AstraZeneca szakértője. Az antivírus gyártók és más védelmi termékekkel foglalkozó vállalkozások többnyire alul-finanszírozottak és kevés erőforrással rendelkeznek, így folyamatosan a munkahátralék ledolgozásával vannak elfoglalva - miközben a számítógépes bûnözés komoly profitot termel.

"Igen, Kínában találkoztunk már olyan esetekkel, ahol a bûnözők "tanácsadó cégeknek" álcázták magukat és így próbáltak hackereket toborozni az egyetemisták körében" - nyilatkozta Eva Chen, a világ harmadik legnagyobb antivírus gyártójának számító Trend Micro vállalat elnöke és társ-alapítója.

Már a megbélyegzésnek sincs elrettentő ereje

Raimund Genes, a Trend Micro mûszaki igazgatója szerint a felsőoktatás mellett már a számítógépes biztonsággal foglalkozó konferenciákon is jelen vannak a bûnbandák. Az elektronikus alvilág új emberi erőforrások felkutatásával megbízott képviselői ugyanis az eseményekhez kapcsolódó versenyeken könnyen felismerhetik az igazán tehetséges résztvevőket. "A megjelentek között akadnak olyan fiatalok, akik még nem döntötték el, hogy át akarnak-e állni a sötét oldalra: a bûnözőnek dolgozó toborzók viszont pont értük jöttek" - jelzi a szakember.

A helyzet romlásához napjainkban a morális fékek meglazulása is hozzájárul. Nemrég komoly botrányt váltott ki, hogy egy amerikai netes reklám-szolgáltató cég korábbi kémprogram-készítőkből állította össze fejlesztőgárdáját. A NebuAd ezzel megszegett egy régi tabut, amely tiltotta, hogy rossz útra tért programozókat alkalmazzanak és így bocsánatos bûnné minősítsék a vírusírást.

Az átfogó adatcsomag-vizsgálatok alapján célzott webes hirdetéseket terjesztő cég számára azonban az erkölcsnél fontosabb volt az, hogy gyorsan piacra lépjenek szolgáltatásukkal - így egyszerûen leigazolták a Gator Corp. bezárása után szabaddá vált alkalmazottak egy részét. Ez a kémprogramokat gyártó cég éveken keresztül azzal tette ismerté magát, hogy bíróságon támadta meg azokat az antivírus gyártókat, akik spyware-nek merték minősíteni a termékeit.

Miután ez a terve kudarcba fulladt, a Gator kártevő-manufaktúra nevet váltott, Gain, majd Claria címke alatt terjesztette tovább nem kívánatos szoftvereit. Az IT-biztonsági szakértők azonban a kémprogram-banda minden újabb lépését figyelték és nyilvánosságra hozták, így a vállalkozás 2006-ban a roló lehúzására kényszerült - legalábbis ez volt a látszat.

Az adatvédők tiltakozását mostanság kiváltó brit Phorm webes reklám-rendszerhez meglehetősen hasonló NebuAd ugyanis nem sokkal a Claria bezárása után alapult. A cég vezetőségének olyan sok tagja kötődik a korábbi kémprogram-gyártóhoz, hogy együttmûködésük a Charter nevû nagy netszolgáltatóval már amerikai kongresszusi képviselők tiltakozását is kiváltotta - egyelőre kevés sikerrel.

Amennyiben az ilyen megoldások elfogadottá válnak, akkor valószínûleg még több fiatal informatikus lép majd az elektronikus bûnözés kiszolgálásának útjára - hiszen nem kell többé attól tartaniuk, hogy a kiber-alvilággal fenntartott néhány évi jövedelmező kapcsolat miatt később a szakmában minden ajtó bezárul előttük.

(Forrás: www.virushirado.hu)