Azt vizsgálják a francia és a svájci hatóságok, hogy a francia Alstom közlekedési és energiaipari óriás nem fizetett-e 1995 és 2003 között dollármilliókat azért, hogy bizonyos megrendeléseket megszerezhessen. A gyanú szerint a cég főként dél-amerikai és ázsiai országokban fizetett kenőpénzeket. A hírt a vizsgálathoz közel álló forrásokra hivatkozva közli a The Wall Street Journal, megemlítve, hogy nemrég egy másik, hasonló profilú európai gyártó, a német Siemens gyanús, összesen 1,3-2,0 milliárd eurónyi kifizetései is fennakadtak a rostán.

A két európai vizsgálat olyan gyakorlat ellen lép fel, amely az amerikai lap szerint az USA-ban régóta bûnnek tekintenek. Az újság szerint amerikai cégek állítólag évek óta arra panaszkodnak, hogy a felkínálkozó megbízásokat külföldi partnereik tisztességtelen eszközökkel szerzik meg előlük a feltörekvő országokban, ahol a szerződések megszerzésének teljesen hétköznapi módja, hogy fizetnek érte. A külföldi tisztviselőknek fizethető „komissió” éveken át nem, hogy szabad volt Európában, de még adóköteles bevételnek is számított. A helyzet 1997-től változott meg, amikor az OECD felszólította tagállamait a gyakorlat felszámolására. Franciaországban 2000-ben minősítették egyértelmûen jogellenesnek a csúszópénzt.

A múlt héten svájci rendőrök brazil kollégáikkal találkoztak, aki szerint az Alstom tisztviselői összesen 6,8 millió dollárt szántak egy olyan megvesztegetésre, amely révén megnyertek egy 45 millió dolláros tendert. A cég a lap forrása szerint a Sao Pauló-i metró kibővítésére kapott megbízást. További vizsgálatok szerint a cég 200 millió dollárt fizetett ki nem egészen ellenőrizhető módon egy brazíliai vízerőmû építés 1,4 milliárd dolláros megbízásáért, de fizetett más venezuelai, szingapúri és indonéziai beruházásokért is. Az ezekről szóló dokumentumokat az érintett rendőrségek lefoglalták és állításuk szerint a The Wall Streel Journal érintett cikkírói átnézhették. A lap érdeklődésére az Alstom szóvivője megerősítette, hogy cégénél a hatóságok vizsgálódnak, de semmiféle hivatalos vádat nem fogalmaztak meg a cég ellen.

A társaság 2004-ben azzal hívta fel magára a hatóságok figyelmét, hogy a könyveiben a KPMG svájci könyvvizsgálóinak feltûnt az Alstomtól svájci és liechtensteini, közremûködő cégekhez érkező, összesen 20 millió dollárnyi átutalás. A pénz az Alstom fent említett országokban mûködő marketing tisztviselőihez utazott tovább, akik azt százdolláros bankjegyek formájában vették fel. A jelentés szerint ez a pénztovábbítási technika és annak kizárólag kézírással való dokumentálása jó okot ad arra, hogy korrupcióra lehessen gyanakodni.

A svájci hatóságok már hivatalosan is kérték brazil és francia kollégáik segítségét. 24 személlyel kapcsolatban merült fel, hogy vagy megvesztegették, vagy részt vett a folyamatban. Egyikük, egy brazil állampolgár például 7,5 százalékos részesedésért kínált politikai támogatást a Sao Pauló-i tender megnyeréséhez. Nem tudni, megkapta-e a pénzét.

A külföldi üzletkötéseket segítő kifizetések 2000-ben történt franciaországi betiltása előtt a szerződés értékének 7,5 százalékát lehetett ilyen célra elszámolni, ám Brazíliában, Venezuelában és Indonéziában 15 százalék volt a tarifa. 2000 után a megvesztegetésre szánt összegeket az Alstom már offshore cégeken keresztül juttatta célba a KPMG szerint.

(Forrás: www.vg.hu)