A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) bûnügyi igazgatója hozzátette: a gyanúsítottak szlovák, német, holland, osztrák és lengyel nagykereskedőktől származó számítástechnikai termékeket és eszközöket a fiktív vállalkozások nevében szállították az országba, az áru értékét a valós tevékenységeket nem végző cégek bankszámlájára utalták, s ezek a pénzek végül az elkövetőkhöz kerültek.
A gyanúsítottak mintegy hatmilliárd forint értékben értékesítettek Magyarországon számítástechnikai termékeket, és mintegy másfél milliárd forintnyi ÁFÁ-t nem fizettek meg.
A vámosok egyszerre 22 helyszínen tartottak házkutatást, hat gyanúsítottat a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett. Kanta Tünde tájékoztatása szerint eddig mintegy 10 millió forint értékben foglaltak le eszközöket, a cégek bankszámláit is zároltatták, de további gyanúsítottakra is fény derülhet.
Nagy János altábornagy, a VPOP országos parancsnoka a sajtótájékoztatón megjegyezte, tavaly december 15-én, a rendőrség és a határőrség integrációjakor a pénzmosás elleni nyomozás a vámőrséghez került, és erre egy külön osztályt hoztak létre. Akkor 899 folyamatban lévő ügyet vettek át, és ehhez további 87 ügy érkezett, a három hónap alatt összesen 2.500 bejelentést kellett feldolgozniuk - tette hozzá.
A bûnügyi főigazgató közlése szerint heti 2-250 gyanús pénzmozgásról szóló jelentés érkezik hozzájuk, de ezek nagyrésze legális tranzakciók. Hozzáfûzte, hogy nemcsak a költségvetést érő károk miatt figyelik és jelentik bankok, intézmények a nagyobb vagy gyanús pénzmozgásokat, hanem azért is, mert ez a terrorizmus ellen folytatott nemzetközi harc része is.
Kanta Tünde bûnügyi főigazgató tájékoztatása szerint 13 nagyobb horderejû folyamatban lévő nyomozási ügyet vettek át a rendőrségtől, eddig saját forrásból hat ügyet derítettek fel, és ezekben az ügyekben mintegy 35 milliárd forintos kárra derült fény.