Először hétfőn a T. Rowe Price nyugdíjbiztosító értesítette levélben 35 000 ügyfelét arról, hogy az adataik egy számítógépen voltak, amit az egyik partnercégüktől loptak el. Kedden vált ismertté, hogy a Horizon Blue Cross magánbiztosító társaság egy 300 000 ügyfél személyes adatait tartalmazó laptopot veszített el. A vállalat levélben arról tájékoztatta az érintett személyeket, hogy a bizalmas információk illetéktelenek kezébe kerülhettek. Szintén kedden hozták nyilvánosságra, hogy a washingtoni Georgetown Egyetemről lába kélt egy külső merevlemeznek, amelyen az intézmény közel 40 000 hallgatójának adatait, köztük a társadalombiztosítási azonosítószámukat is tárolták.

Vagyis gyakorlatilag minden napra jutott valamilyen adatellopási vagy adateltûnési botrány. Nem véletlen, hogy az esetek egyre jobban foglalkoztatják a számítástechnikai biztonsági szakembereket. Az ügyek hátterében az emberi feledékenység és óvatlanság, valamint a bûnözők állnak, akik köszönik szépen a magára hagyott laptopokat vagy külső adattárolókat, és mire az adott alkalmazott észbe kapna, már el is tûnnek velük.

Az adatokat különböző célokra használják fel. Van, hogy termékeket rendelnek a megszerzett hitelkártyák terhére, de az is előfordul, hogy új bankfolyószámlákat nyitnak az információk felhasználásával. A bankok nem sokat kérdezősködnek, hiszen miért ne lehetne valakinek akár 5-10 folyószámlája is. Mire pedig a pénzintézetek gyanút fognak, a tranzakciók már meg is történtek, az elkövetők pedig kámforrá váltak. A bûnözők gyorsak, emellett az is nehezíti az elfogásukat, hogy türelmesek, kivárnak, nem kapkodnak és kerülik a feltûnést. Van, hogy az adatokat csak hónapok múlva értékesítik a feketepiacon.

Európában szerencsére kevesebb ilyen esetről tudósít a média. Ennek oka Thomas Hirmke, az Osztrák Fogyasztótájékoztatási Egyesület munkatársa szerint abban keresendő, hogy a kontinensen szigorúbban veszik a fogyasztóvédelmet és jobban is védik a károsult ügyfelek jogait, érdekeit. Ezenkívül szigorú pénzmosás elleni törvények vannak hatályban hazánkban is, amelyek szinte lehetetlenné teszik - vagy legalábbis nagyon megnehezítik - a bûnözők dolgát és amelynek köszönhetően a bankok kötelesek jelenteni minden gyanús tranzakciót. Mich Kabay, a Norwich Egyetem professzora szerint a fő különbség az európai és az amerikai emberek között elsősorban a mentalitásukban és az általános képzésükben, valamint az alkalmazott személyazonosító rendszerek mutatkozik meg.

Persze azért kontinensünk sem védett, például egy hete Nagy-Britanniában egy autós az exeteri repülőtér közelében található devoni grófságban egy utcán brit állampolgárok több száz személyes iratát találta meg. Az okmányok között egyaránt vannak nyugdíj- és munkaügyi adatok, útlevélmásolatok és banki kivonatok. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban a GE Money volt kénytelen elismerni, hogy elveszítette több mint félmillió ügyfele személyes adatát. Az ellopott adathordozón 650 000 felhasználóval kapcsolatos információkat őriztek.

(Forrás: www.sg.hu)