... el a hatóságok, hogy tájékoztatják-e a nyilvánosságot az adott ügyről vagy sem. A Kiemelt Adózók Igazgatósága (KAIG) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egyaránt országos, kiemelt ügyekkel, határon átnyúló adó- és bûnügyekkel foglalkozik, együttmûködésük különösen a bûnszövetkezetek anyagi hátterének gyengítése, a pénzmosás megelőzése terén hozhat eredményeket - állítják a két szervezetnél. Ha tehát a jövőben az NNI olyan jogsértő cselekményt észlel, amely központosított ellenőrzésre adhat okot, jelez a KAIG felé, amely az irányítása alá tartozó "rapid" csoportokkal ellenőrzést végeztet. A rendőrség kiemelt feladatának tekinti, hogy a kárenyhítés aránya növekedjen, ehhez a mostani megállapodás a főkapitány szerint jelentős segítséget nyújthat. A szervezett bûnözés elleni fellépéshez a vagyon elvonása lehet a leghatékonyabb eszköz - hangsúlyozta Bencze József országos rendőrfőkapitány.

Együttmûködés ide vagy oda, azt egyelőre nem tudni, hogy például az olajszőkítési botrány kapcsán ismét a nyilvánosság középpontjába került egykori olajos vállalkozók ellen indul-e vagyonosodási vizsgálat, mivel az adóhatóságot köti az adótitok. Ugyanígy adótitok védi például  a kecskeméti maffiaperben 12 év börtönbüntetésre ítélt keresztapát és hozzátartozóit, vagyis nem lehet tudni, hogy a férfi családjának, nevezetesen feleségének és fiának miből telik egy olyan cég létrehozására, amely luxuséttermet mûködtet a belvárosban. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) értelmében a fenti esetekkel kapcsolatos információk azért számítanak adótitoknak, mert adózást érintő körülménynek számítanak (lásd keretes írásunkat). Igaz, volt már több példa is arra, hogy közszereplők - például Sas József - ellen indított eljárás igen nagy nyilvánosságot kapott.

Egyelőre azonban sem a jogászok sem a médiamunkások előtt nem ismert a szempont, mi alapján eldöntik a hatóságok, hogy tájékoztatják-e a nyilvánosságot az adott ügyről vagy sem. Ténykérdés viszont, hogy évente 420-430 ezer bûncselekmény válik ismertté, ennek 61-65 százaléka vagyon elleni. A gazdasági bûncselekmények száma az elmúlt években nőtt, míg 2004-ben 16 661, 2005-ben 17 106, 2006-ban már 17 862 ilyen bûncselekmény volt. A gazdasági bûncselekmények elkövetési értéke a 2004-es 35,7 milliárd forintról 2005-ben 29,9 milliárd forintra mérséklődött, ám 2006-ban jelentősen, 43,6 milliárd forintra emelkedett - mondta Bencze József országos rendőrfőkapitány. Az értékbiztosítás (vagyonlefoglalás) aránya a gazdasági bûncselekményeknél ugyanezen években 8,5 százalék (3 milliárd forint), 12 százalék (3,6 milliárd forint), 7,5 százalék (3,2 milliárd forint) volt. (A K and H Equities ügyben a vagyon elleni kényszerintézkedések 7 milliárd forintot érintettek, ebből 5,5 milliárdot készpénzben foglaltak le.) A kárenyhítés 10 százalék körül stagnál.

Egy felderítés akkor eredményes, ha az okozott kár is minél nagyobb arányban megtérül - hangsúlyozta Bencze József. A rendőrség és az adóhatóság eddig is nyújtott információkat egymásnak, amelyek felhasználásával több ügyben sikert értek el. Az NNI bûnözői csoportokkal szemben közel 100 millió forintos megállapításra tett kezdeményezést, s közel száz esetben kezdeményezett vagyonosodási vizsgálatot, amit az APEH folytat le - mondta a főkapitány. A sikeres együttmûködést példázza a kínaiak ügye: a rendőrség tavaly közel kétszáz kínai vállalkozóra hívta fel az adóhatóság figyelmét, akik összesen mintegy 20 milliárd forintot fizettek be készpénzben számlákra, amit továbbutaltak Kínába. Az APEH az ügy kapcsán eddig 2,5 milliárd forint adóhiányt állapított meg. Két tavalyi pénzmosásos adóügyben, amire ugyancsak a rendőrség hívta fel a figyelmét, mintegy 4 milliárd forint adóhiányt állapított meg az adóhatóság. A VPOP, az APEH és az ORFK együttmûködése nem új keletû, tavaly koordinációs munkacsoportot is létrehoztak.

A három szervezet felsővezetői szinten egyeztet, s jogalkotási javaslatokat is tesznek, ha úgy látják, a bûnözés visszaszorításához a jogszabály módosítása szükséges. Az adóhatóság egyedi mérlegelés alapján, a szándékosság megalapozott gyanúja esetén tesz bûnügyi feljelentést. A többszázezres APEH vizsgálathoz képest ezres nagyságrendû a feljelentések száma, ám az adóhatóság olyan ügyekben is közremûködik, amikor a büntető feljelentést más tette - derült ki. A gyakorlat eddig az volt, hogy megállapították az adóhiányt, és ha szándékos adóelkerülésre gyanakodtak, feljelentést tettek. Mint Szikora János, az APEH elnöke elmondta, a jövőben nem várják meg a megállapítás megszületését, hanem már az adóhiány feltárása során szeretnének együttmûködni a társszervekkel. A sajtótájékoztatón kiderült: nálunk is börtönbe lehet kerülni adócsalásért. Legalább 8-10 ügyben jelenleg is vannak előzetes letartóztatásban, jellemzően áfacsalás miatt. Eddig 9 év volt a legsúlyosabb büntetés.

(Forrás: www.hvg.hu)