A lakhatási válság, az elszálló ingatlan- és albérletárak mindenki számára húsbavágó tények. Ennek megoldására készít tervezetet a kormány több minisztérium bevonásával – a kiszivárgott információk szerint. 

A lakóingatlanok energiamegtakarítást célzó felújításához kamattámogatott hitelt, illetve vissza nem térítendő támogatást javasol az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A részleteket a VG.hu árulta el, lássuk, mit mondanak a számok!

Aggasztó tényre figyelmeztetett az amerikai sajtó: kínai hackerek már három éve betörhettek a japánok nemzetbiztonsági rendszereibe. A helyzetet jól jellemzi, hogy a japán védelmi miniszter nem volt hajlandó kommentálni a történéseket.

Az Eurostat adatai alapján jó hír, hogy a rablások, betörések és a lopások száma csökkenő tendenciát mutat az EU-ban, ezzel szemben viszont sajnos rendszeresek a csalások. Ráadásul nemcsak magánszemélyeket, de gyakran vállalkozásokat is érinthetnek az ilyen jellegű ügyek.

„Az EU-ban 2020 és 2021 között a rendőrség által feljegyzett rablások száma 1%-kal, nagyjából 216.400-ra csökkent. A rablások száma 2013 óta folyamatosan mérséklődött, 2020-ban pedig jelentősen visszaesett, amelyet a koronavírus-járvány is támogathatott. 2021-ben viszont a 27 országból 23-ban tovább csökkent, köztük Magyarországon is” – mondta Doór Zalán magánnyomozó, az X-Rock Magánnyomozó Iroda ügyvezetője, aki hozzátette, hogy a rablások száma 2014-ig általában állandó volt, azóta pedig csökkent.

Betörések terén is pozitív tendencia látható. Az EU-ban 2021-ben körülbelül 1.200.300 esetet regisztráltak ebből a rendőrök. 7%-kal csökkent az azt megelőző évhez képest, és 44%-kal kisebb, mint a 2014-ben elért legmagasabb érték. Lopásból 2021-ben körülbelül 4.362.000 rendőrség által jegyzett volt. Ez 2%-os csökkenést jelent 2020-hoz képest. 2014-ig növekedés volt tapasztalható, azonban azóta esés következett be.

A 27 országból 18-ban, köztük hazánkban is csökkent a lopások száma az előző évhez képest”

– emelte ki a magánnyomozó.

A csalások száma nem mutat megnyugtató tendenciát

A csalás egy célzatos cselekmény, amelyek célja a jogtalan anyagi haszonszerzés. Ennek eredményeként pedig a sértett vagyonában kár keletkezik” – mondta Dr. Hódos Attila ügyvéd, az X-Rock Magánnyomozó Iroda társtulajdonosa.

2020-ban körülbelül 2.450.800 rendőri feljegyzésben rögzített csalás történt az EU-ban. Ez 4%-os növekedést jelent az azt megelőző évhez képest. Az adatokat szolgáltató 26 ország közül 14-ben volt növekedés 2019-hez képest, és 12 ország a legmagasabb értéket a 2016–2020-as időszakban történt. Ebbe a kategóriába tartoznak például a számítógépes csalások is.

Nem ritkán nem is magánszemélyek, hanem vállalkozások válnak csalások áldozataivá. Például vállalkozói bankszámla adatainak megszerzésével vagy üzleti titkokkal történő visszaélésekkel”

– hangsúlyozta Doór Zalán magánnyomozó.

A vállalkozások különös veszélynek lehetnek kitéve, hiszen nagyobb pénzügyi tranzakciók esetén vagy jelentős üzleti titkok megszerzésekor a csalók akár meghatározó anyagi károkat is okozhatnak. Ha csalás áldozatává váltunk, elengedhetetlen a hatóságok munkájának segítése. Ehhez pedig nagy támogatást nyújthat a kitartó és szakavatott jogi képviselet, valamint a sértetti adatgyűjtés akár magánnyomozó igénybevételével. Fontos azonban már a megelőzésre is kellő figyelmet szentelni.

Ma már a legkülönbözőbb trükkökkel próbálják potenciális áldozataikat a csalók megtalálni, történjen az telefonon vagy akár interneten keresztül. A megelőzés ráadásul rendszerint produktívabb, mint a károk enyhítése. Éppen ezért a nagyfokú odafigyelés mellett, akár a munkavállalók képzésével, tréningezésével is csökkenthetjük annak kockázatát, hogy egy vállalkozás csalás áldozatává váljon”

– hívta fel a figyelmet a magánnyomozó.

Nem csak az online és telefonos csalások elterjedtek

Manapság divatosak a kriptovalutás és a végrehajtás alatt lévő ingatlanokkal történő csalások, valamint az úgynevezett aranybefektetési jegyes történetek is. Utóbbinál az a gyakori módszer, hogy a csalók kiszemelnek egy potenciális célközönséget. Ez lehet például egy konditerembe járó közösség, vállalkozói baráti kör vagy akár egy networking klub. Rendszeres az ilyen eseteknél, hogy az első 10-15 befektető még akár rövid időn belül jelentősebb profittal visszakapja a pénzét. Így nemcsak a befektetők körében, de azok környezetében is olyan kép alakul ki, hogy ez egy jól működő üzleti lehetőség. Ezt követően viszont már jutalákos rendszerek kiépítése sem ritka. Ezáltal aki ajánlja a befektetést, jutalékot is kaphat.

„Gyakorlatilag ilyenkor ezek a személyek is részt vesznek egy bűnszervezetben, sokszor a tudomásukon kívül” – árulta el az X-Rock Magánnyomozó Iroda ügyvezetője, aki hozzátette, az első 1-2 évben általában még mindenki megkapja a beígért kamatot a tőkéjével együtt, gyakran csak utána kezdődnek el a gondok.

Lehetnek intő jelei is az ilyen jellegű átveréseknek

„Vannak gyakran visszatérő elemek az ilyen jellegű csalásoknál. Például a reprezentatív belvárosi irodát, csinos asszisztensekkel gyakran ismeretlen helyre költöztetik. Továbbá az arany befektetési jegyes csalásnál tipikus a külföldi, főleg spanyol, ciprusi vagy frankfurti cég, székhely vagy iroda. Igényesebb csalás esetén egy telefonnal, amit fel is vesz valaki” – mondta a magánnyomozó.

Itt azonban az a prózai valóság általában, hogy egy lakásban ül valaki több telefonnal az asztalán, és fogadja a hívásokat spanyolul, németül vagy egyéb idegen nyelveken. Tehát a hívó azt a látszatot kapja, hogy egy valódi, nyüzsgő vállalatot hívott. Szélsőséges esetben pedig akár statiszták is úgy tesznek, mintha látványosan dolgoznának, de az ilyen profi csalás jelenleg nagyon ritka.

„Ennek a piacnak mi már jól ismerjük számos szereplőjét. Volt és jelenleg is van velük szemben megbízásunk, így rutinosan tudunk segíteni a sértettek érdekeinek képviseletében. Azonban az ilyen jellegű csalási károkat is jobb megelőzni. Ezért, ha valaki gyanút fog, érdemes mielőbb olyan szakértővel is konzultálnia, aki le tudja ellenőrizni, mi is zajlik a háttérben” – javasolta Doór Zalán magánnyomozó, az X-Rock Magánnyomozó Iroda ügyvezetője, aki hozzátette még, hogy az áldozatok fejében sokszor felmerül a kérdés, hogy miként lehetséges a beígért irreális hozam, de erre mindig van egy hihető magyarázat, amiben kellő mennyiségű gazdasági fikció van, valamint némi exkluzivitást és kiváltságosság érzetet tápláló momentum. Például a befektetést garantálja a német hadügyminiszter lánya, miközben a telefon másik végén egy németül beszélő nő van.

Természetesen nem a német hadügyminiszter lánya van ilyenkor a vonalban, de az emberek mégis sokszor elhiszik. Nem szeretnének kimaradni egy esetleges jelentős vagyonszerzésből. Ezt a jelenséget már definiálják is, úgy nevezik, hogy „fear of missing out”. Ha valaki azt látja például, hogy a konditermi edzőtársa vagy vállalkozó barátja hirtelen megduplázza a pénzét egy ilyen lehetőséggel, ő sem akar kimaradni. Még akkor sem, ha a józan esze azt is súgja, hogy ez csak csalás lehet, a vágyak sajnos sokszor elnyomják a józan észt.