Rengetegen kipróbálták az elmúlt hónapokban a Facebookon a közösségi portáltól független, orosz fejlesztők által összerakott FaceApp alkalmazást, amellyel a saját arcképünkből állíthatjuk elő önmagunk idősebb, fiatalabb, vagy éppen más nemű változatát.

Okkal kapálóztak ellene a németek, erős versenytársa lesz a környéken a Deutsche Telekomnak, miután a Vodafone megveheti a Liberty Global cseh, román, német és magyar érdekeltségeit. Ez nálunk a UPC-t jelenti, ami által a Vodafone egyebek mellett egyszerre fog tudni mobilt, internetet és tévét adni a magyaroknak is.

A tervek szerint 2020 második negyedévében már emberekbe is beültetnénk azokat a szenzorokat, amivel a Parkinson-kórt és az epilepsziát is gyógyítanák. Igencsak felcsigázta a rajongóit és a tudományos élet szereplőit Elon Musk, amikor néhány napja egy nagyszabású bejelentésről kezdett el beszélni a Neuralink nevű cégével elért eredményéről. Bár ezt a vállalkozását kevesebben ismerik, mint a SpaceX-et vagy a Teslát, a jelentősége legalább akkora, a vizionárius ugyanis az emberi agy és a gép közvetlen kapcsolódásának lehetőségét vizsgálja.

A drónok üzemeltetése, amely eddig csak kevéssé képezte jogi szabályozás tárgyát, súlyos biztonsági és adatvédelmi aggályok forrásává vált egész Európában. A múlt hónapban azonban az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) két közösségi szintű, drónokkal kapcsolatos szabályozást hirdetett ki, amelyek 2020. július 1-jétől válnak alkalmazandóvá. A Taylor Wessing Budapest szakértői összefoglalták, milyen változásokkal kell számolniuk a drónokat üzemeltető cégeknek és magánszemélyeknek az elkövetkezendő egy évben.