2021-re több mint 30 ország hozott létre nemzeti mesterséges intelligencia stratégiát. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is megkezdték a munkát a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium kutatócsoportjai.
Néhány év alatt robbanásszerű fejlődésen ment át a mesterséges intelligencia (MI), kevés olyan ipari szektor van, ahol ne vennék hasznát a legmodernebb technológiai vívmánynak. Az MI alkalmazásával gyökeresen átalakul számos iparág fejlődési dinamikája és a kapcsolódó munkaerő-piaci igények is, így a kormányok a mesterséges intelligencia-beruházások előmozdításával, oktatási programok létrehozásával, valamint kutatás-fejlesztés ösztönzésével támogatják a vállalkozásokat.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) számos módon kapcsolódik a nemzeti MI stratégiához, nemrég kezdték meg a munkát a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium kutatócsoportjai. A labor munkájában a nyolcból hat BME kar vesz részt, foglalkoznak gépi látással, nyelvtechnológiával, egészségügyi alkalmazásokkal, szenzorokkal, okoseszközök hálózatokba való kapcsolásával és biztonságtechnológiával is. A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium több vezető tudományos és felsőoktatási intézmény konzorciumaként jött létre 2020-ba, vezetője az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete.
Az MI innovációs versenyben jelenleg – a MI-re fordított kutatási összegeket, háttérbázist, eszközparkot, humánerőforrást tekintve – az Egyesült Államok áll az élen, őt követi Kína, majd az Európai Unió, derül ki egy 2021 januárjában közzétett összehasonlító tanulmányból.
Becslések szerint 2019-ben az Egyesült Államok 14,3 milliárd dollárt, Kína 5,6 milliárd dollárt, az Európai Unió pedig 3,2 milliárd dollár kockázati és magántőke-finanszírozást biztosított MI-vállalkozások számára. Miközben Kína fénysebességgel zárkózik fel az Egyesült Államokhoz, az unió is jelentősen ösztönzi az témába vágó kutatásokat, és az elmúlt években 1,5 milliárd eurót fordított az MI kutatás-fejlesztésére, amely 70 százalékos növekedés az előző időszakhoz képest.
A CB Insight MI-startupokról készült rangsora szerint az első 100-ból 65 startup az Egyesült Államokhoz köthető, 8 vállalkozás székhelye az Egyesült Királyságban, 8 Kanadában, 6 Kínában, 3 Izraelben, 5 vállalkozás az EU területén lett bejegyezve.
Az EU célja, hogy ebben az évtizedben évente több mint 20 milliárd euró összberuházást ösztönözzön a területen.
Az Európai Bizottság több mint 4 milliárd eurót ajánlott fel a Digitális Európa program keretében a nagyteljesítményű és kvantumszámítástechnika támogatására. Az InvestEU keretében pedig egy 100 millió eurós kísérleti befektetési alapra építve kívánja növelni a finanszírozásához való hozzáférést az MI startupok számára.
(Forrás: www.infostart.hu)
