Hongkongban június eleje óta folynak a kormányellenes és demokráciapárti tüntetések. A tiltakozások katalizátora az az április törvénymódosító tervezet volt, amely értelmében a hongkongi kormány a jövőben kiadta volna a bűntények gyanúsítottjait Kínának, ami az ellenzők szerint a kínai befolyás erősödéséhez és a hongkongi függetlenség csorbulásához vezetett volna. A június eleji tüntetések hatására a városállamot vezető Carrie Lam június közepén határozatlan időre elhalasztotta a módosítás elfogadását, majd később halottnak nevezte a tervezetet. A demonstrációk ellek ellenére folytatódtak, a tüntetők augusztus elején általános sztrájkot hirdettek, megbénították a város repülőterét és barikádokat emeltek.

Szeptember elején végül visszavonták a tervezetet, de az időközben általános kormány- és Kína-ellenes tiltakozássá dagadt tüntetések ennek ellenére folytatódtak. A tüntetőknek öt követelése volt, ebből csak az egyik teljesült a visszavonással. A másik négyet továbbra is fenntartják: Lam mondjon le, legyenek demokratikus választások, induljon független vizsgálat az erőszakos rendőri fellépések ügyében, illetve kapjanak amnesztiát a már letartóztatottak. A tüntetések azóta is folyamatosak.

Tüntetések a digitális korban

Nem Hongkong az első, ahol a tüntetésekben fontos szerepet kaptak az okostelefonok és a közösségi média, elég csak a 2010-es évek elejéről az arab tavaszra vagy akár a budapesti diáktüntetésekre gondolni. De az internet már minden 21. századi mozgalom és esemény kapcsán megkerülhetetlen: fontos eszköz volt az Iszlám Állam vagy éppen az idén tavaszi új-zélandi merényletek elkövetőjének kezében is. Szaúd-Arábiában pedig állami mobilapp figyeli, hogy a nők ne hagyhassák el a férfiak tudta nélkül az országot, a szökött nők meg a Twitteren kérnek segítséget a világtól, hogy a nyilvánosság erejével védjék magukat.

A fő különbség az elővigyázatosság. Az öt évvel ezelőtti mozgalom kitermelt olyan vezéralakokat, akiket aztán könnyen le lehetett tartóztatni. A mostani tüntetések ezzel szemben tudatosan vezető nélküliek, és a résztvevők jóval óvatosabban mozognak a fizikai és a digitális térben is: egyrészt maszkot húznak, hogy eltakarják az arcukat, másrészt komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy az interneten is megőrizzék az anonimitásukat a hatóságokkal szemben.

Olvass tovább: A világ legnagyobb megfigyelő államával kerültek szembe

(Üzleti Hírszerzés)