„Kötbért” fizet a bíróság

A polgári peres eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel lehetőségét már egy 2021-es törvénnyel megteremtették. E szabályozás a felek által érvényesíthető igényként definiálta a vagyoni elégtételt, és meghatározta, hogy (összességében) mikor minősül egy eljárás időtartama észszerűnek. Az észszerű határidő túllépése esetére napi 400 forintban határozta meg az érvényesíthető elégtétel összegét. Ez tehát még egy egyéves határidő-túllépés esetén sem jelentett érdemi elégtételt a peres felek számára.

„A mostani törvényjavaslat – a már létező szabályozást kiegészítő jelleggel – az egyes eljárási határidők bíróság általi túllépését szankcionálná, azaz nem a nagyképre (az eljárás egészének időtartamára), hanem a bíróság egyes, határidők közé szorított eljárási cselekményeire fókuszál” – ismerteti Szilas Péter, a Jalsovszky csoportvezető ügyvédje. Ha az eljáró bíró valamely rá vonatkozó törvényi határidőt túllép, akkor a bíróság hivatalból (tehát a felek erre irányuló kérelme nélkül) lenne köteles vagyoni elégtételt nyújtani. A vagyoni elégtétel a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta a késedelem első napján érvényes minimálbér 1,5%-nak mértékével egyezne meg, ami jelenleg napi 4.362 forint. A törvényjavaslat a két szabályozási rezsim kapcsolatát is rendezi: az új szabályok szerinti vagyoni elégtétellel rendezett időszakra a korábbi szabályok szerint már nem lehetne kérni további elégtételt.

Mindez ugyan elvileg képes lehet a határidők közé szorítani a bíróságokat, azonban a valóságban relatíve kevés a bíróságokra vonatkozó konkrét intézkedési határidő a polgári perrendtartásban. Ráadásul – miközben az eljárások gyorsítása volna a cél – az elégtétel megállapítása és kifizetése miatt szükségessé váló plusz adminisztráció tovább terheli majd a bíróságok kapacitását. Kérdés ezért, hogy a gyakorlatban mindez mennyiben fog ténylegesen hozzájárulni az eljárások észszerű időn belüli lezárásához.

Gyorsítósáv

A törvényjavaslat slágertémája lehet az ún. egyszerűsített polgári per. A törvényjavaslat indokolása szerint a digitalizáció és a modern technológia fejlődésével egyre nagyobb az igény egy olyan pertípusra, amelyet a felek önkéntes alapon vehetnének igénybe, és amely valóban rendkívül gyors (“fast-track”) eljárást jelentene. A feleknek előzetesen kellene megállapodniuk abban, hogy ilyen perben bírálják el a jogvitájukat, feltéve, hogy ezek nem fogyasztói-, munkaügyi- vagy személyi állapotot érintő perek. Mindez ugyanakkor számos eljárási garanciát felülírna; a javaslat maga is úgy tekinti, hogy az eljárás gyorsításának oltárán fontos eljárási jogosultságokat kell feláldozni.

„Az egyszerűsített polgári perekben – a hagyományos perekhez képest – az eljárás nem különülne el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, a bíróság soron kívül járna el, és 8 napos általános intézkedési kötelezettség terhelné. Az eljárást tárgyalás és meghallgatás nélkül, írásban folytatnák le, viszontkeresetet és beszámítást nem lehetne előterjeszteni, és kizárólag szakértői és okirati bizonyítást végezhetnének, ezt is korlátozottan. Emellett a jogorvoslatot is korlátoznák, ugyanis ezekben a perekben nem lehetne a Kúriához fordulni” – magyarázza Szilas Péter ügyvéd.

A tervezett szabályozás a “lemondásokért” cserébe kedvezményes, az egyébként irányadó illeték 70%-át és rendkívül lerövidített eljárási határidőket kínálna (15 nap az ellenkérelem előterjesztésére, és ezt követően 30 nap az ítélet meghozatalára).

Kétségtelenül kecsegtető a gondolat, hogy a felek valóban belátható időn belül, gyakorlatilag néhány hónap leforgása alatt döntést kapjanak a jogvitájukban. Ezzel együtt is erősen kérdéses, hogy az egyszerűsített pereknek lesz-e létjogosultsága, hiszen nehezen elképzelhető, hogy a felek a szerződés megkötésekor egy bizonytalan jövőbeli jogvitának kizárólag az időbeli dimenziójára fókuszáljanak, és a gyorsaság érdekében előre lemondjanak a peres eljárás fontos garanciáiról.

Ezzel együtt is elképzelhető, hogy kisebb értékű szerződéseknél, vagy pl. olyan esetben, ahol a felek nagyszámú egyedi, de egyenként kisebb értékű szerződést kötnek egymással (pl. egy keretszerződés alapján), a gyorsaság és a kiszámítható költségek érdekében vállalják az alacsonyabb szintű eljárási garanciák kockázatát.

Online streamelt tárgyalások

A törvényjavaslat megteremtené a tárgyalások online nyilvánosságát, ezzel is növelve az eljárások tisztességes lefolytatása feletti társadalmi kontrollt. Fontos, hogy az online részvétel biztosítására nem lenne általános kötelezettsége a bíróságnak, csak ha az ehhez szükséges technikai feltételek az adott bíróságon rendelkezésre állnak. Márpedig a bírósági infrastruktúra jelenlegi állapota fényében még messze vagyunk attól, hogy az online részvétel lehetősége a mindennapok realitásává váljon – ezzel a törvényjavaslat indokolása is számol.

A javaslat szerint egyébként az első 100 eredményesen regisztráló nagykorú természetes személy vehetne részt online hallgatóságként, a kép- és hangfelvétel készítését pedig tiltanák, jóllehet nehéz látni, hogy ezt pontosan miként ellenőriznék. A jogi- és államtudományi képzésben résztvevő hallgatókat, oktatókat és kutatókat elsőbbség illetné meg a regisztráció során.

| Forrás:  prolawyer.hu