A streamingből származó bevételek meghaladták a 10 milliárd forintot, melyből:

• 6,8 milliárd forint az előfizetéses audio streamingből,

• 761 millió forint a reklám alapú audio streamingből,

• 2,5 milliárd forint a videó streamingből származott.

A hazai zenei repertoár digitális értékesítése is növekedett, a teljes digitális forgalom 34%-át, azaz 3,5 milliárd forintot tett ki.

A fizikai hanghordozók piacán is pozitív tendencia figyelhető meg: 2024-ben 12%-kal több, összesen 269 ezer darab vinyl lemez kelt el, ami 1,26 milliárd forint bevételt eredményezett. Ez a növekedés ellensúlyozta a CD-k iránti kereslet csökkenését. Összességében 670 ezer darab fizikai hanghordozót értékesítettek Magyarországon, 2 milliárd forint értékben, ami 4%-os mennyiségi és 9,8%-os értékbeli növekedést jelent.

Nemzetközi szinten a zenei hangfelvételekből származó bevételek immár tizedik éve folyamatosan emelkednek. 2024-ben a teljes kereskedelmi bevétel elérte a 29,6 milliárd dollárt, ami 4,8%-os növekedés az előző évhez képest. A növekedés fő mozgatórugója az előfizetéses streaming volt, amely világszerte 9,5%-kal bővült, és az előfizetők száma 10,6%-kal, 752 millióra emelkedett. A streaming bevételek először haladták meg a 20 milliárd dollárt, a teljes zenei hangfelvétel-bevétel 69%-át képviselve. citeturn0search0

A fizikai formátumokból származó globális bevételek 3,1%-kal csökkentek, míg a vinyl lemezek eladásai két évtizede folyamatos növekedést mutatnak, 2024-ben 4,6%-os emelkedéssel. A nyilvános előadásokból származó jogdíjbevételek 5,9%-kal nőttek, elérve a 2,9 milliárd dollárt.

Regionális szinten mindenhol növekedés volt tapasztalható. A Közel-Kelet és Észak-Afrika 22,8%-os bővüléssel a leggyorsabban növekvő régió volt. Európa, a globális bevételek 29,5%-át képviselve, 8,3%-os növekedést ért el, ezzel továbbra is a világ második legnagyobb régiója a hangfelvételekből származó bevételek tekintetében. A három legnagyobb európai piac mindegyike növekedést mutatott: az Egyesült Királyság 4,9%-kal, Németország 4,1%-kal, Franciaország pedig 7,5%-kal.

Az IFPI jelentése kitér a mesterséges intelligencia (MI) zeneiparra gyakorolt hatására is. Míg az MI lehetőséget kínál a művészi kreativitás fokozására és új rajongói élmények kialakítására, veszélyt is jelenthet az emberi művészetre, ha a generatív MI-rendszerek fejlesztői engedély nélkül használják fel a szerzői jogvédelem alatt álló zenéket modelljeik képzéséhez. Az IFPI arra kéri a döntéshozókat, hogy védjék meg a zenét és a művészetet, és az MI-t az emberi kreativitás támogatására használják, nem pedig annak helyettesítésére. citeturn0search0

További részletek az infostart.hu oldalán