• hogyan rángatták vissza a csőd széléről a 2010-es évek elején a Gorenje Magyarországot;
• mi a különbség a szlovén és a kínai tulajdonosi háttér között;
• Európa versenyképessége miért áll súlyos vereségre a Távol-Kelettel szemben;
• mi a baj a hatékonysággal, ha egy hűtő 20 másodperc alatt elkészül;
• miért csenget be hozzánk hétfő reggel a szerelő, ha nem is romlott el a mosógép;
• illetve hogyan lehet ma tévét eladni, amikor már minden háztartásban van belőle három.

Bár az éves beszámolók május végi határideje még odébb van, előzetesen a cég kockás füzetébe pillantva milyen számokat látunk?

A Gorenje Magyarország 38,1 milliárd forintos árbevételt ért el tavaly, ami 20 százalék feletti növekedést tükröz az egy évvel korábbi forgalomhoz képest. A profitabilitásról pedig a magasabb bázison is elmondható, hogy 6-7 százalék körüli árbevétel-arányos eredmény jellemezte a tevékenységünket, miközben a piaci átlag inkább 3-4. Ez a különbség egyértelműen arra vezethető vissza, hogy a cégcsoportunk, a Hisense Corporation távol-keleti gyáraiban jóval kedvezőbb a költségszerkezet, mint Európában, ami nekünk versenyelőnyt ad.

A forgalom tekintetében árnyalja a képet, hogy a háztartási gépek hazai piacán értékben 14, volumenben ennél is nagyobb, 22 százalékos visszaesés volt tapasztalható az elmúlt évben. Vagyis a nehezített pályán is számottevő bővülést értünk el, miközben eltűnt mintegy 300 ezer darab nagygép a fogyasztói keresletből. Ugyanakkor a viszonyítás miatt tegyük hozzá, a 2022-es év kifejezetten erőteljes volt, a kiemelkedő vásárlási kedvet az olyan jövedelempótló intézkedések is fűtötték, mint az szja-visszatérítés. Ezzel együtt az elmúlt tíz év értékesítési adatait böngészve elgondolkodtató, hogy a mintegy 1 millió készülékes darabszámmal a szegmensünk a 2016-os szintre esett vissza.

A teljes cikk: Kínai lett a szlovén, de ami ezután jött, az minden képzeletet felülmúlt