A Duna partszakaszainak átrendezése egyelőre még csak terv, hisz most készül a Dunai Építési Szabályzat módosítása, ám a Személyhajósok Szövetsége már kongatja a vészharangot. Ha ugyanis a tervet megvalósítja a főváros, veszélybe kerülhetnek a kisebb magyar cégek, akik jelenleg az újlipótvárosi kikötőkben állomásoznak.

Mindemellett az itt lakóknak sokkal nagyobb forgalomra kell számítaniuk a hajókhoz tartozó buszok miatt, amelyek folyamatosan szállítják az utasokat. Az újlipótvárosiak eddigi problémáit - kevesebb hajó legyen a Margit hídnál - nem megoldja ez az új terv, hanem egy újabb, sokkal nagyobb problémát gördít eléjük, ráadásul a nagyobb méretű, terjedelmesebb hajók még jobban elveszik a kilátást a Dunára, amely nem valósítja meg azt az elképzelést, ami a tervben szerepel, vagyis hogy a lakók “visszakapják a Duna-partot”.

A jelenleg kiépített parti áram sem elegendő a kabinos hajók kiszolgálására, így a generátoruk állandóan üzemelne az adott partszakaszon, ez - főleg a késői órákban - a közeli lakóépületek számára biztosan zavaró lesz, hiszen az eddigi lakói panaszok is a zajjal és a rendezetlen működéssel összefüggésben fogalmazódtak meg.

Több hajós cég tart attól, hogy amennyiben a szabályzat elemeit változtatás nélkül rendeletbe foglalják, akkor a teljes hajózási ágazat ellehetetlenülhet, a hajós közszolgáltatási- és rekreációs szolgáltatások - a prognosztizálható jelentős áremelkedés miatt - elérhetetlenné válnának a társadalom jelentős része számára. Ugyanakkor a megmaradó ki- és beszállításra használható kikötők leterheltsége magas lesz, mely fokozott balesetveszélyt hordoz magában, és állandó konfliktusforrás lehet az azonos időszakban egy helyszínen megjelenő hajók miatt.

„A tervek első ránézésre valóban rejtenek olyan veszélyeket magukban, amitől a hajós cégek tartanak, de természetesen reméljük, hogy a végső döntés előtt tekintettel lesznek a döntéshozók mindegyik érintett fél érdekeire és megnyugtató eredménnyel zárul az egyeztetés” - mondta el Varga Zsolt, a Személyhajósok Szövetségének elnöke.

Nagyobb környezeti terhelés

A Dunai Építési Szabályzat módosítása a leglátványosabban a XIII. kerületben látszódik a fent említettek miatt, de olyan neuralgikus ponthoz nyúl a főváros, amelynek módosítása az egész Budapesti szakaszra kihat. A terv megvalósulása esetén a kisebb személyszállító hajós cégek kénytelenek lesznek más, jóval kintebb, távolabb eső kikötőket keresni, ahol meg tudnak állni. Ez jelentős környezeti hatással jár, hiszen a kintebb eső anyakikötőjükből „üresjáratban” kell bejönniük a belvárosba és ott várakozva egymásra - hisz nem lesz annyi kikötő - kell felvenniük az utasokat. A csoportos turizmus mintegy nyolcvan százalékát lefedő hazai személyszállító hajózásnak mindez hatalmas költségnövekedést jelent, a kisebb cégek pedig nem is biztos, hogy elbírják ezt a plusz terhet. A szállodahajók menetrendje ráadásul több évre előre meg van írva, egy ilyen változás pedig azt jelenti, hogy a bizonytalan kikötő kapacitás, forgalmi helyzetek és az ebből adódó korlátozások miatt a szervező, üzemeltető vállalkozások a megbízható és kiszámítható célkikötők felé orientálják a menetrendjüket, például Bécs vagy Pozsony.

Van azonban egy másik problémára is az új tervekkel kapcsolatban.

A Duna ezen szakaszán nem tudnak megfordulni a hosszabb hajók, mert itt mintegy harmadával keskenyebb a folyó. Ezért a Rákóczi hídig kell elmenniük, hogy megforduljanak, ami másfélszeres utat jelent, és a hajók általában esti programokra is kifutnak, így a megtett út hossza megkétszereződik. A személyszállító hajósoknak is több lesz az üresjárata, ami szintén egy nagyobb környezeti terhelést jelent a folyónak és a környékének. A megnövekedett gépjárműforgalomnak köszönhetően, az amúgy is zsúfolt budapesti szakasz még nagyobb forgalomterhelést kap, amely a hajózás biztonságára lenne negatív hatással. A belvárosban tervezetten állomásozó szállodahajók kiépítése műszakilag olyan, hogy nem képesek parti áramról üzemelni, állandóan megy a belsőégésű motorral hajtott generátor, amely jelentős zaj- és levegőszennyezés-növekedést jelent.

I Forrás: Üzleti Hírszerzés