Az ügyben a közvetítő egy beregszászi magyar közgazdász, Katkó György, aki több külföldi céget is képvisel a hazájában. Ő mondta el, a termőföldek orosz tulajdonosai nem tudnak érvényesülni számos piacon az Oroszországgal szemben fennálló nemzetközi szankciók miatt. Emellett az ukránok sem akarnak dolgozni az ellenségnek, így a földjeiket meg sem tudják művelni. Inkább mielőbb eladják, messze az értékük alatt. Hozzátette, ezek a területek nem államosíthatók.

2022 januárja óta külföldi cég vagy magánszemély szabadon vásárolhat mezőgazdasági földterületet is, valamint bármi nemű ingatlant, tehát szabadpiac van. A legnépszerűbb az a gyakorlat, hogy külföldi cég 100 százalékos tulajdonú leányvállalatot alapít Ukrajnában, ami 14 munkanap alatt megoldható, aztán már mint Ukrajnában bejegyzett cég szabadon, megkötés nélkül folytathat bárminemű gazdasági tevékenységet és ukrán cégként élvezheti az állam védelmét is

- nyilatkozta Katkó György.

Megjegyezte, például lengyel és osztrák vevőik is vannak, valamint óriási területtel rendelkezik egy amerikai multi is a szomszédos megyében. Egyébként csak két nagyvállalat több 100 ezer hektárt birtokol Ukrajnában. A helyi gabonatermesztés pedig nem kevesebb, mint évi 1 milliárd eurós üzlet.

Jellemzően csökkent a hazai termőföldek reálértéke

Amíg a 2019-2021-es időszakban évről évre 6-7 százalékkal emelkedett a szántók fajlagos ára Magyarországon, tavaly ennél is nagyobb, 7,4 százalékos drágulást regisztráltak. Átlagosan 1,94 millió forintot kértek a szántóföldek hektárjáért, amíg egy évvel korábban 1,81 milliót.

A legnagyobb, 18 százalékos növekedést Észak-Magyarországon regisztrálták, így ott reálérték-növekedésről is beszélhetünk. Viszont a legtöbbet a szántóföldek hektárjáért (átlagosan több mint 2 millió forintot) a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön kellett fizetni az MBH Jelzálogbank elemzése alapján.

A legnagyobb áremelkedést a művelési ágak között az erdők és a fásított területek mutatták, átlagosan 11,1 százalékot. 10,6 százalékkal drágultak a gyepek, rétek, legelők, 9,2 százalékkal a gyümölcsösök, valamint 8,4 százalékkal a szőlők. A szőlőültetvényeket követték a szántók a már említett 7,4 százalékkal.

A legtöbbet, átlagosan 2,21 millió forintot a gyümölcsösökért kellett fizetni tavaly. A második legdrágább a szőlő volt 2,05 millió forinttal. A gyepeknek, réteknek és legelőknek 1,28 millió, az erdők és fásított területek hektárjának pedig 1,24 millió forint volt az átlagára.

I Forrás: haszon.hu