A hidrogén az univerzumban a legnagyobb mennyiségben van jelen, mintegy 75 százalékát teszi ki annak, s jelentősnek az 1900-as évek elejétől, a fejlett nagyipari műtrágya-gyártás idejétől mondhatjuk. Médiazajt természetesen nem ezek miatt kapott az elmúlt másfél évben, viszont az tény, hogy a 2020-as klímadöntés óta még inkább hangsúly került rá.
Ennek főképp környezetvédelmi okai vannak – magyarázza Bohner Zsolt.
A klímaváltozás, s elsősorban a CO2- kibocsátások fokozódása miatt nagyon gyorsan lépnünk kell a bolygó élhetőségért. A hidrogénre méltán került ekkora hangsúly, hiszen az egyik legfontosabb energiahordozó, veszteség nélkül lehet energiát tárolni általa. A jövő nehézsége és kihívása éppen ez a tényező lesz, és persze a szállítás.
-Ha egy megújuló forrásokra épülő energiagazdaságra szeretnénk átállni Európában, akkor ennek a két tényezőnek a megoldása elengedhetetlen. Ezekre a feladatokra pedig egyelőre a hidrogén nyújtja a legkézenfekvőbb megoldást.
De lépjünk vissza előbb eggyel: a hidrogén előállítása napjainkban több, különböző karbon-kibocsátású módszerrel történik. Előállítható szénből, metánból és vízből – az első esetben elgázosítással nyerik ki, a másodikban gőzreformálással, míg a harmadikban elektrolízissel – utóbbi esetében a választott technológiát leginkább az ár határozza meg. Ausztráliában kísérleteznek nagyobb hatásfokú előállító eljárásokkal is. A hanghullámos előállítás során például hanghullámokkal támogatják meg az elektrolízist.
Mint Széles Botond hozzáteszi, a hidrogén előállítás fontos feltétele a rendelkezésre álló villamos energia. A lánc így néz ki: elektromos energiát termelünk, abból a felesleges mennyiséget átalakíthatjuk pl. hidrogénné, amit eltárolhatunk későbbre, vagy elszállíthatjuk egy gőzerőműbe, hogy ott visszaalakíthassák elektromos árammá. Az elektrolízises eljáráshoz legtöbbször tisztított vizet használnak, ám Japánban sikerült már sós vízből, tisztítás nélkül is előállítani hidrogént. Mint a beszélgetés szakértői megegyeztek ebben, a jövőben fontos kérdés lesz, hogy a magyarországi vízgazdálkodás eléggé átgondolt-e ahhoz, hogy kielégíthessük az egyre fokozódó hidrogénigényt. Ez jelenleg 90-120 millió tonna, ám 2030-re várhatóan a duplájára fog nőni.
- A CO2-kibocsátás szempontjából színek szerint különböztetik meg az előállított hidrogént: a jövőre nézve a zöld hidrogén a legkedvezőbb (ehhez újrahasznosítható energiaforrásokat használnak); a gőzreformálás a szürke kategóriába esik (ekkor 1000 kg hidrogén előállítása 10 tonna CO2-t eredményez). A jelen szakembereinek fontos jövőbeni feladata, hogy megoldják a mostani óriási mennyiségű hidrogént minél kisebb ökolábnyommal történő előállítását.
-Kb. 90 millió tonna hidrogént állítanak elő évente a világon – folytatja Bohner Zsolt -, viszont rossz hír, hogy ehhez a mennyiséghez 900 millió tonnányi, a légtérbe kerülő CO2 járul. A hazai termelés 6-7 millió tonnát tesz ki, sajnos a tízszeres faktor erre is igaz.
-Amikor hidrogénről beszélünk, akkor nem a mobilitást, vagy a bevezetendő technológiát kell hangsúlyoznunk, hanem az energiahálózat komplett megreformálását– hangsúlyozza Széles Botond.
A teljes cikk: Hogyan csinálhat forradalmat a zöld hidrogén?
