A WWF a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amelynek a hazai tevékenységét a WWF Magyarország fogja össze.
A bizottsági ülés első napirendi pontja a magyarországi akkumulátorgyártás helyzetéről és fejlesztési terveiről való tájékoztatás volt, ezzel összefüggésben hívták meg a WWF Magyarországot és a Greenpeace Magyarország Egyesület képviselőjét is. Az ülés a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt nem volt határozatképes, így a hivatalos részét berekesztette a bizottság elnöke, az LMP-s Keresztes László Lóránt. Ezután informális tájékoztatás tartottak, amelynek keretében érdemi vita is kialakult, mivel Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője (korábbi energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár) részt vett az ülésen, és reagált az elhangzott felszólalásokra.
A zöldek szerint is kellenek az akkugyárak
Ezek egyike volt az idézett hozzászólás a WWF Magyarország részéről. Dedák Dalma főként azzal indokolta az akkugyártás melletti kiállást, hogy a városokban közlekedő környezetszennyező járművek kiváltása prioritást élvez, mivel az általuk is okozott légszennyezés évente tízezrek életét követeli. Azt mondta, nem az akkugyárak megépítése a kérdés, hanem az, hogy ezeket hová és hogyan telepítik.
Az akkumulátorgyártás nem ördögtől való dolog, Magyarország fontos szerepet játszhatna a kutatás és fejlesztés területén is, ehhez megvan a tudása. Az a baj, hogy bár van 2030-ig szóló akkustratégia, ez nem tér ki a környezeti értékelésre. Pótolni kell ezt a mulasztást, hogy lássuk a komplex hatásokat: van-e elég áram és víz a beruházásokhoz, és hogyan alakul a termőföld-felhasználás. Erről országos társadalmi vita szükséges, ezt folytassuk le! Senki nem ellensége Magyarország fejlődésének, az akkugyárak megfelelő feltételek és vizsgálatok mellett jól kialakíthatók
– hangsúlyozta. Kifogásolta azt is, hogy a Debrecenbe tervezett építkezés hatósági engedélyezése fázisokra felbontva történik, ami akadályozza, hogy a teljes kép összeálljon a CATL üzeméről, például a komplett vízigényéről. Arra is rámutatott, hogy jó volna megelőzni, hogy a mostani zöldmezős beruházások néhány évtized múlva ugyancsak barnamezőket hagyjanak maguk után, mint ahogy az a szocializmusban is történt.
Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország Egyesület regionális vegyianyag-szakértője ugyancsak leszögezte a felszólalása elején, hogy a Greenpeace kiáll az elektromobilitás és a zöldjárművek mellett, mert enélkül a párizsi klímacélok nem tarthatók. Szerinte a probléma, hogy Magyarországra túl sok akkukapacitást terveznek, és ezt nem bírja el a környezet. Azt mondta, hogy a hazai akkukapacitások megtízszereződnek, ennek pedig az energiaigénye a komplett paksi atomerőmű termelésével azonos. Hiányolta a vizek újrahasznosítására vonatkozó terveket is, illetve megjegyezte, hogy az iparfejlesztésnek barnamezős beruházások formájában kellene végbemennie.
Mi szól a magyarországi akkugyárak építése mellett?
Kaderják Péter reagálását azzal kezdte, hogy rögzítette a Magyar Akkumulátor Szövetség és 57 tagjának – köztük a BME és az ELTE – célkitűzését. Ez lényegében az, hogy a hihetetlen dinamikával fejlődő akkuiparág minél magasabb hozzáadott értéket képviseljen Magyarországon úgy, hogy lemásolja azt a folyamatot, amely a járműgyártásban megtörtént a rendszerváltástól. „Megkérdőjelezi bárki, hogy Magyarország szempontjából jó a BMW, az Audi vagy éppen a Mercedes betelepülése?” – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet, hogy nem magyar jelenség az akkukapacitások elszaporodása: Európában 2017-ben még semmiféle ilyen üzem nem létezett. Az eldöntött kérdés, hogy a globális járműipar jövője a villanymeghajtás, miután a belső égésű motorokon alapuló közlekedés a globális károsanyag-kibocsátás negyedéért felelős.
Az akku a legfontosabb alkatrész, amely a villanyjármű teljes értéknek a 30-40 százalékát adja.
Az energiaügynökség előrejelzése szerint 2050-re a megújuló energia terén messze az akku hasítja majd ki a legnagyobb piaci részesedést, megelőzve a nap-, a szél- vagy a hidrogénenergiát is, vagyis ez a piac hosszú távon biztosított. Az pedig különleges együttállás, hogy Debrecenben a német és az ázsiai csúcstechnológia találkozik, ez lesz versenyképes a Teslával és az amerikai, az elektromos járműgyártás kapcsán hozott protekcionista gazdasági intézkedésekkel. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy egy környezetileg és társadalmilag fenntartható értéklánc jöjjön létre. Mind az akkumulátorgyártó cégek, mind a magyar hatóságok alkalmasak és képesek arra, hogy betartsák és betartassák a vonatkozó szabályokat. A piaci szereplők rendelkezésére áll az ehhez szükséges technológiai, az állami szervek pedig az EU-s és a magyar jogot egyszerre érvényesítik” – emlékeztetett.
A teljes cikk: Debreceni kínai akkumulátorgyár: a zöldektől kapott váratlan támogatást a beruházás
