Hozzátette, a szója mellett szól még az a tény is, hogy ez a növény sokkal kevesebb inputanyagot, nitrogénműtrágyát igényel, így a termelőknek ezekkel a költségekkel csökkentett mértékben kell csupán számolniuk. A szakemberrel mindezek mellett arról is beszélgettünk, mennyire nyitottak ma a magyar gazdák a szójára, miért kerül a hazai termés nagy része exportra, és miért áramlik még mindig rengeteg import GMO-s szója Magyarországra Dél-Amerikából.
Komoly gondokat okozott idén az aszály a magyar földeken, szinte kivétel nélkül minden növény megszenvedte a szélsőséges időjárást. Mit lehet elmondani a szójáról, hogyan viselte az idei évet? Mekkora területen termesztették idén Magyarországon, és mekkora termésmennyiség realizálható?
Szakértők szerint az elmúlt 150 év legnagyobb aszálya köszöntött be hozzánk 2022-ben, de a szója mondható talán az év nagy túlélőjének. Idén összesen 67 ezer hektáron vetettünk szóját Magyarországon, a vetésterületet tekintve azonban az utóbbi évekhez képest földrajzilag bizonyos mértékű eltolódás tapasztalható. Habár még mindig Baranya megye a „szója hazája” 17 000 hektárral, a második helyre feljött Vas megye, ami azért is szerencsés, mert előbbi idén sajnos alulteljesített szójából. Ennek az egyik oka az lehet, hogy a gazdák még mindig inkább a hosszabb tenyészidejű fajtákat vetik, amelyeknek az idei év kevésbé kedvezett. Így történhetett meg az, hogy Baranya megyében várhatóan 2 tonna körül marad a hektáronkénti termésátlag, míg Vas megyében ezt körülbelül 10%-ot meghaladja a betakarított szója mennyisége.
A teljes cikk: Letarolhatja a magyar földeket ez a növény: tényleg leáldozóban a kukoricának?
