Az építőiparban tapasztalt drágulás mértéke az év első felében több mint kétszeresen haladta meg a fogyasztói árak növekedését. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) értékelése szerint az építőipari alapanyag- és építési termékek gyártói az orosz-ukrán háború piaci hatásait, a kivitelezők pedig a beszerzési nehézségeket az év első felében már beépítették az árakba, de az energiaköltségek elszabadulása és a forint-euró árfolyam ingadozása komoly bizonytalansági tényező lesz az elkövetkező hónapokban.

Az energiafelhasználás átlagosan a ráfordítások negyedét teszi ki az alapanyagok gyártásában, de ez az arány ennél magasabb például a cementnél, az égetett kerámiánál, a téglánál, valamint egyes szigetelőanyagoknál is – hívta fel a figyelmet a szakszövetség elemzése.

A forint-euró árfolyam ingadozása azért jelent gondot a kivitelezőknek, mert a Magyarországon felhasznált építési termékek, anyagok csaknem fele, 48 százaléka importból származik.

Az ÉVOSZ elemzése szerint a munkaerőhiány várhatóan tovább növeli az építőiparban működő vállalkozások költségeit, mert ha nem emelik a fizetéseket, nem lesznek képesek megtartani a jól képzett szakmunkásokat és mérnököket. A helyzetet az is nehezíti, hogy az állam és az önkormányzatok jelentős volumenű építési beruházásokat halasztanak későbbre vagy mondanak le a forráshiány miatt.

Idén az építőipari vállalkozások 45 százaléka számít árbevétele növekedésére, jövőre azonban már csak 14 százalékuk; a cégek továbbra is a szakemberhiányt tartják a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőnek.

Az ÉVOSZ 400 építőipari cég megkérdezésével készített felmérést arról, hogy 2022-ben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek 2023-ra.

A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 45 százaléka idén árbevétele növekedésére számít az előző évhez képest. A megkérdezettek 18 százaléka változatlan árbevételt vár, 36 százalékuk viszont úgy nyilatkozott, hogy 2022-ben árbevétele várhatóan csökkenni fog 2021-hez képest.

Ugyanakkor jelezték, 2023-at tekintve már csak a válaszadók 14 százaléka számít árbevétele növekedésére, 59 százalékuk csökkenő, 27 pedig százalékuk változatlan árbevételt prognosztizál.

A cégek tevékenységét leginkább akadályozó tényezők közül a válaszadók legnagyobb része, 64 százaléka a szakemberhiányt emelte ki. A listában ez után következett a forint gyengülése (55 százalék), a megrendelések hiánya (50 százalék) és az energiaárak változása (45 százalék).

A jövő évről a válaszadó cégek kevesebb, mint 10 százaléka jelezte, hogy rendelésállománya várhatóan meghaladja jelenlegi kapacitását. A megkérdezettek 27 százaléka számít 80 százalék feletti, 32 százaléka pedig 50-80 százalék közötti kapacitást lekötő rendelésállományra. A válaszadó cégek harmada viszont a mostani kapacitása felénél kevesebb megrendeléssel számol.

Az ÉVOSZ közlése szerint augusztus 31-én a felmérésben szereplő cégek 64 százalékának volt kintlévősége, amelynek átlagos nagysága elérte az érintett cégek árbevételének csaknem 9 százalékát, ami nagyságrendileg 600 milliárd forint. A kintlévőséggel rendelkező vállalkozások 71 százaléka úgy ítélte, hogy kintlévősége peres út nélkül behajtható, ez azonban a tartozásnak csak a 91 százaléka. Mindez pedig a szakszövetség szerint a lánctartozás várható növekedését vetíti előre.

Minden építőanyagnál az inflációt meghaladó árnövekedésre számítanak a megkérdezettek még az év végéig. Az építőanyagok közül a hőszigetelő, illetve a faanyagoknál 20 százalékos, a téglánál 19 százalékos, a tetőcserépnél pedig 18 százalékos ütemben. Miközben a megkérdezettek várakozásai szerint olyan tételek is emelkednek, mint például a fuvarköltségek és az alvállalkozói díjtételek.

I Forrás: kamaraonline.hu