Az EU-s „különadó”

A péntek délután elfogadott EU-s szabályozás felhívja a tagállamokat, hogy a villamosenergia-termelők (ideértve a megújuló energiát előállító szél- és naperőműveket is) által elért bevételeket maximalizálják és a többletbevételt a költségvetésbe csatornázzák be. Még ha a rendelet önmagában nem „adó”-nak nevezi az elvonást, az lényegében egy, az Európai Unió által a tagállamok számára kötelezően bevezetett adónak minősül és mint ilyen, egy új fejezetet nyit az Unió jogszabályalkotásában.

A rendelet a villamosenergia-termelők által realizált piaci bevételek plafonját az előállított villamosenergia MWh-ját tekintve legfeljebb 180 EUR összegben állapítja meg. A rendelet előírja az ezt meghaladó bevétel tagállamok általi elvonását a piaci szereplőktől. A tagállamok az így szerzett bevételt kötelesek a végső villamosenergia-felhasználók támogatására szolgáló olyan intézkedések finanszírozására fordítani, amelyek enyhítik a fogyasztók terheit.

Az új elvonás december 1-jével lép hatályba. A tagállamok jogosultak azonban, önkéntes alapon, az elvonást ezen időpont előtt is bevezetni.

Extraprofitadó és uniós elvonás együtt?

Kérdéses, hogy a júniustól hatályban lévő és a METÁR és KÁT termelőket sújtó extraprofitadó hogyan fog tudni együtt élni az EU által most bevezetett elvonással. Csak emlékeztetőül, az extraprofitadó alanyai azon KÁT és METÁR engedéllyel rendelkező termelők, akiknek termelői kapacitása 0,5 MW-nál magasabb és nem kötötték meg a MAVIR-ral a támogatási szerződést vagy ez a támogatási szerződés megszűnt. A Kormány ezen megújuló energiát termelőket 65%-os extrapofit különadóval sújtja, amelynek alapja az az extra bevétel, amit a támogatott termelők a támogatáson felül realizálnak. Megjegyzendő, hogy ezen termelőket az extraprofitadó mellett egy másik különadó is sújtja, az ún. Robin Hood-adó, amely a termelők adózás előtti eredményét csökkenti.

„A későbbiek során kiadásra kerülő végrehajtási rendelet fogja majd meghatározni, hogy milyen módon kerül az új uniós elvonás bevezetésre: az extraprofitadó szabályai kerülnek-e módosításra vagy új adónemként kerül bevezetésre az előírt bevételi plafon” – mondja Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky ügyvédje. Szintén a végrehajtási szabályokon fog múlni, hogy ez az elvonás jelent-e valóban egy újabb sarcot a megújuló energiát termelő cégekre. A rendelet ugyanis felhatalmazza a tagállamokat olyan intézkedések fenntartására vagy bevezetésére, amelyek a most bevezetett mértéken túlmenően korlátozzák a termelők piaci bevételeit, feltéve, hogy ezek az intézkedések arányosak és megkülönböztetéstől mentesek, valamint azok nem torzítják a villamosenergia nagykereskedelmi piacának működését. Jogtechnikai kérdés ezért, hogy a magyar jogalkotó hogyan éri majd el, hogy a 180 EUR feletti bevételt elvonja a megújuló energiát termelőktől és hogy szorgalmas tanulóként akar-e ennél tovább menni, esetleg a jelenleg meglévő szabályok módosításával.

A támogatási szerződéssel rendelkező termelők kimaradnak

Mint ahogy az extraprofitadó sem érintette őket, úgy a KÁT és METÁR támogatási szerződéssel rendelkező termelők az EU különadós alanyi körből is kimaradnak. A rendelet szövege alapján ugyanis a plafon nem vonatkozik azokra a termelőkre, akiknek az 1 MWh-ra jutó bevétele állami intézkedések révén már maximálva van. Ez sokakat fog annak átgondolására vezetni, hogy érdemes-e az állami kedvezmény rendszerébe mégis belépni vagy oda visszalépni.

I Forrás: https://prolawyer.hu/