Az adórendszer lényegében nem változott az elmúlt 10-12 évben, a jövedelmek megadóztatását célzó rendszerről a fogyasztás megadóztatására fókuszáló rendszer kialakítását követően. Bár az újabb szektoriális különadók bevezetése, valamint a kisadózók kedvezményes adózásának jelentős korlátozása sokaknak jelent többletterhet, a vállalatok többségének gazdálkodásában nem ezek a változások jelentik a fő kihívást. A helyzet reális értékeléséhez azt érdemes megvizsgálni, hogy a makrogazdasági feltételek megváltozása milyen változást okoz az államháztartás bevételeiben, és erre az adórendszeren keresztül milyen válaszokat érdemes adni.
A legnagyobb kihívást a többszörösére nőtt energiaárak jelentik a vállalatoknak, mert a makrokörnyezet egyéb tényezői (infláció, kamatszintek, forintárfolyam) is elsősorban a drasztikus növekedés nyomán változnak. A gáz és a villany árának emelkedése egyes vállalatokat szinte térdre kényszerít, a cégek nagy része viszont a termékei és szolgáltatásai árába építi be ezeket drágulásokat. Ez nem csak Magyarországon, de egész Európában túlfűtött inflációs nyomáshoz vezet.
A magyar adórendszer első körben profitál ebből a változásból, hiszen a magas infláció az elsősorban az áfa és fogyasztásiadó-bevételekre fókuszáló rendszerben többletbevételeket generál. A jövedelmeket alacsony kulcsokkal adóztató rendszer ugyanakkor nem igazán képes sem a vállalatok, sem a magánszemélyek részére olyan további kedvezményeket biztosítani, amelyek az infláció okozta többletköltségeket akárcsak részben is kompenzálni tudnák. A csökkenő jövedelmek a vállalatoknál a beruházások visszafogását, magánszemélyek esetében pedig a fogyasztás elhalasztását és mérséklését eredményezik, ami összességében negatívan hat a fő állami bevételi forrást jelentő áfabevételekre.
Hosszabb távon mindez a gazdasági növekedés megtorpanásához, egyes piaci elemzők szerint a gazdaság recesszióba fordulásához vezethet. A kormány a fő bevételi forrás, a fogyasztási típusú adók szinten tartása érdekében a munkahelyek fenntartását segítő intézkedések meghozatalával tehet a legtöbbet. Az „extra profit” megadóztatása a költségvetés rövidtávú érdekeit szolgálta, és a rezsicsökkentés részbeni fenntartását tette lehetővé. Közép- és hosszú távon viszont szükség lehet a Covid-időszakban már kipróbált munkaerő-megtartó támogatások alkalmazására.
A monetáris politika fő irányítója, a jegybank sincs könnyű helyzetben. A leginkább Európát sújtó energiaválság az EUR/USD árfolyamra is jelentős negatív hatással bír. De a közép-kelet-európai devizák – köztük a forint – árfolyama a piaci bizonytalanság következtében még ennél is nagyobb veszteséget szenvedett, és a szokásosnál nagyobb mozgásokat produkált. Az elmúlt 12 hónap legmagasabb HUF/EUR árfolyama közel 20 százalék-kal haladta meg a legalacsonyabb, 2021. szeptember 16-i árfolyamot. Az árfolyam volatilitását illetően szintén beszédes, hogy csak az elmúlt hónapban közel 5 százalék-kal bizonyult magasabbnak a HUF/EUR árfolyam napi maximuma (411,24) mint annak napi minimuma (393,04). Nem csoda, ha a jegybank az alapkamat és az irányadó betéti kamat folyamatos emelésével próbálja féken tartani az árfolyamot, és ezen keresztül az inflációt.
„Bár ez az alapkamat emelésével sem sikerült maradéktalanul, az mindenképpen helyes, ha a jegybank és a kormány inflációt mérséklő intézkedései összhangban vannak egymással. A kamatszint drasztikus emelkedése nyilván nem segít a gazdasági növekedésnek, de az egyensúly fenntartásában fontos szerepet játszik. Sorsdöntő lesz ugyanakkor, hogy a recessziós nyomás csökkenése esetén – amely persze nagyban függ a világgazdasági folyamatok alakulásától – a jegybank és a kormány ellenkező irányú, növekedést segítő intézkedései is a megfelelő időben, és egymással összhangban szülessenek majd meg” – fejtette ki Lambert Zoltán, a WTS Klient ügyvezető partnere.
A vállalatok mozgástere a felsorolt indokok miatt meglehetősen korlátozott. Az első intézkedések az energiaárak növekedésére válaszul egyértelműen a gyakorta kétszámjegyű áremelések voltak. Ezzel párhuzamosan a költségcsökkentő és a beruházásokat elhalasztó intézkedések meghozatalára is sor került. Közép- és hosszú távon a munkaerőpiaci helyzet változására is fel kell készülni. A csökkenő jövedelmezőség miatti esetleges létszámleépítések korlátozása érdekében szükség lehet a kormány munkahely megőrzését szolgáló támogatási csomagjának megalkotására. Ehhez a vállalatok hosszú távú, felelős munkaerőtervezési tevékenységükkel járulhatnak hozzá.
„Az előttünk álló időszak kihívásaira a piaci szereplők összehangolt intézkedéseivel lehet majd megfelelő válaszokat adni. A kormány a magyar adórendszer alappilléreinek megtartásával, esetleges finomhangolásával, de a kiszámíthatóság fontosságának szem előtt tartásával tehet a legtöbbet a gazdaság folyamatainak megfelelő mederben tartásáért” – foglalta össze Lambert Zoltán.
A témáról bővebben szeptember 26-án, a Joint Venture Szövetség Makro Konferencia 2022 rendezvényen lesz szó, ahol Lambert Zoltán „A vállalatok gazdálkodási kihívásai a jelenlegi adózási környezetben” címmel vezet kerekasztal-beszélgetést. További információk az eseményről ide kattintva érhetők el.
I Forrás: WTS/Üzleti Hírszerzés
