A munkaerő-közvetítéssel és –kölcsönzéssel foglalkozó ManpowerGroup a világ 41 országában, összesen több mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók több mint 500 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) -5 százalékos átlagos értéket ért el, amire utoljára 2020. 3. negyedévében, a koronavírus-járvány miatti erőteljes gazdasági visszaesés időszakában volt példa. A jelenlegi mutatószám az előző negyedévhez viszonyítva 17, míg 2021. azonos időszakához képest 16 százalékpontos visszaesést mutat.

- Igen gyors és jelentős fordulatra utalnak a hazai cégek foglalkoztatási tervei. Az alapanyag- és energiaárak megugrása, illetve a fizetőképes kereslet várható visszaesése láthatóan gyors alkalmazkodásra készteti a vállalatokat - mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója. – Úgy tűnik, új szakaszba lép a munkaerőpiac, amelynek nyomán a munkaerőhiány enyhülése miatt átmenetileg az eddiginél nehezebb idők várhatnak a munkavállalókra.

Nagy a különbség az egyes szektorok között

Noha a legtöbb területen létszámcsökkentésre utalnak a felmérés eredményei, az egyes szektorok mutatószámai között jelentős különbség fedezhető fel. A Nettó Foglalkoztatási Mutató egyedül a feldolgozóipar esetében mutat enyhe pozitív értéket (+3 százalék), miközben a bank, hitelintézet, biztosítás és ingatlanszektor létszámegyenlege várhatóan stagnálni fog. A legnagyobb elbocsátási hullám az alapanyaggyártásban, illetve az IT, technológia, távközlés, kommunikáció és média szektorban várható. Mindkét terület NFM-értéke nem kevesebb, mint 44 százalékpontot esett egyetlen negyedév alatt (-25, illetve -14 százalékra). Szintén igen kedvezőtlenek a kilátások a HORECA szektorban: a hotelek és éttermek 39 százaléka tervez létszámcsökkentést, itt az Nettó Foglalkoztatási Mutató aktuális értéke -12 százalékra esett.

Régiónként változó

Az ország régióit vizsgálva szintén jelentős eltérések tapasztalhatók. A foglalkoztatási változásokkal kapcsolatos várakozások jelenleg fordítottan arányosak az adott régió gazdasági fejlettségével. Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon számítanak a legszélesebb körben leépítésekre -14, illetve -13 százalékos nettó mutatóval. Szintén több elbocsátásra, mint felvételre számítanak Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon. Stagnálás körüli érték a Dél-Alföldön várható, ugyanakkor jelenleg minimálisan többen terveznek létszámbővítést, mint leépítést az Észak-Alföldön (+3 százalék), valamint a Dél-Dunántúlon (+5 százalék).

Az elbocsátási szándékok gyakorisága függ a cégmérettől is. A tíznél kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozások körében létszámbővülésre lehet számítani: körükben 11 százalék a Nettó Foglalkoztatási Mutató értéke. Ugyanakkor a nagyobb cégek inkább elbocsátásokban gondolkodnak. A legkedvezőtlenebb kilátásokat az 50-249 fő közötti létszámot foglalkoztató középvállalkozások fogalmazták meg: ez a kategória -13 százalékos mutatóval rendelkezik.

Világszerte optimizmus, nálunk pesszimizmus

Lehetetlen nem észrevenni a kontrasztot a ManpowerGroup magyarországi, illetve globális Munkaerőpiaci Előrejelzése között, utóbbi ugyanis világszerte optimizmust mutat: a vizsgált országok átlagos Nettó Foglalkoztatási Mutatója +30 százalék. A 41 országból mindössze két országban jeleznek visszaesést a foglalkoztatásban, a mostani felmérésben Magyarország mellett Görögország szerepel a lista végén -3 százalékos NFM-mel. Az élen Brazília (56 százalék), India (54 százalék) és Costa Rica (52 százalék) áll. Európában a leglátványosabb munkaerő-bővülés Svédországban, Belgiumban (34-34 százalék), Belgiumban és Norvégiában (33-33 százalék) várható. Általában elmondható, hogy a munkaerőpiaci kilátások most jelentősen kedvezőbbek Nyugat-Európában, mint az Európai Unió keleti tagállamaiban: a V4-es országok közül a legjobb mutatóval Csehország rendelkezik (12 százalék), Szlovákia mutatója 9 százalék, míg Lengyelországé mindössze 1 százalék.

Szerző: Azénpénzem