A szabadság kiadásának alapjai

A szabadságot mindig a munkáltató jogosult kiadni, a munkavállaló előzetes meghallgatása után. Természetesen együttműködési kötelezettség terheli, azaz a szabadság kiadásának időpontjáról a munkavállalóval előzetesen egyeztetnie szükséges, valamint a szabadság kiadásának időpontjáról a munkavállalót a szabadság megkezdését megelőző 15 nappal értesítenie kell. Ez utóbbi szabálytól csak abban az esetben térhet el a munkáltató, ha erről előzetesen megállapodik a munkavállalóval. A munkáltatónak oda kell figyelnie arra, hogy  hogy a munkavállalónak évente hét nap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Az erre vonatkozó igényét a dolgozónak 15 nappal korábban be kell jelentenie.

De megteheti-e a munkáltató, hogy a szabadság ideje alatt behívja dolgozni a munkavállalót? Van-e jogszerű ok a szabadság megszakítására?

Igen, ugyanis a Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, sőt a fenti okok esetén arra is jogosult, hogy a még meg nem kezdett szabadság előre egyeztetett idejét módosítsa.

Mit értünk kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok alatt?

Erre a kérdésre mindig az adott eset összes körülményének tisztázásával tudunk teljeskörű választ kapni. „Például egy kiszállítással foglalkozó cég esetében a karácsonyi időszak alatt- ami előre kiszámíthatóan csúcsidőszaknak minősül, megnövekedett megrendelésekre nem hivatkozhat a munkáltató, mint súlyos okra vagy fontos gazdasági érdekre a szabadság megszakításakor. Egy ilyen időszak esetén a munkáltató kötelessége ugyanis előre tervezni, valamint a szabadságok kiadását is úgy szervezni, hogy a működését ne veszélyeztesse a kieső munkaerő. Fontos megjegyezni, hogy vita esetén ezen okok fennállása, valamint súlyosságuk bizonyítása minden esetben a munkáltatót terheli” – ismerteti Tömösvári Andrea.

Ugyanígy szabadság megszakításának minősül, ha a munkáltató telefonon keresztül zavarja a munkavállalót. Amennyiben nem tud fontos gazdasági érdeket, vagy működését súlyosan érintő okot adni a telefonhívásra, úgy érdemes pihenni hagyni a munkavállalót.

A bírói gyakorlat szerint a szabadság megszakításakor nincs jelentősége annak, hogy a szabadság ideje alatt pontosan mikor kerül visszahívásra a munkavállaló. Ennek értelmében tehát szabadság megszakításának minősül az is, ha erre a szabadság utolsó napján kerül sor.

Amennyiben szabadság megszakítására vagy módosítására kerül sor, úgy a pihenéssel ki nem élvezett szabadnapok nem vesznek el. Ha a munkavállaló szabadsága megszakad, úgy a kivett, de fel nem használt szabadnapokra újra jogosult lesz, azt a munkáltató köteles egy későbbi időpontban kiadni.

Problémák is felmerülhetnek

Hiába van a munkáltatónak alapos indoka, a szabadság megszakításának végrehajtása nehézségekbe ütközhet elsősorban azért, mert a munkavállaló a szabadság időtartama alatt nem köteles a munkáltató rendelkezésére állni, a hívásait fogadni, vagy az e-maileket olvasni. Így, ha a munkavállaló a szabadság ideje alatt nem hajlandó kommunikálni a munkáltatóval és emiatt a munkáltató nem tudja a munkavállaló szabadságát módosítani vagy megszakítani, a munkavállaló emiatt nem vonható felelősségre. Ellenben, ha a munkáltató elérte a munkavállalót és közölte vele a módosítási szándékát, a munkavállaló a szabadság megszakítására köteles, ellenkező esetben a munkáltató vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket érvényesíthet.

Más a helyzet, ha a munkavállaló önként foglalkozik munkájával szabadsága napján, ebben az esetben ugyanis másik szabadságnapra nem jogosult.

Milyen kárt és költséget jelent a szabadság megszakítása a munkáltatónak?

A munkavállaló szabadságról való visszahívásának vagy a szabadság időpontja módosításának ára van. A munkáltató ugyanis a munkavégzés helyére való oda- és visszaút, valamint a munkával töltött időre köteles munkabért fizetni a munkavállalónak. Ezen felül köteles a visszarendeléssel, módosítással összefüggésben a munkavállaló oldalán felmerült minden kárt megtéríteni a munkavállaló részére. Jelentheti ez például a szabadság engedélyezését követően már befizetett szállás, programok vagy a repülőjegy árát. Ha a munkavállaló a visszahívás, vagy a szabadság időpontjának módosítása miatt például csak drágább időszakban tud elutazni, a munkáltatónak a munkavállaló ebből eredő kárát is meg kell térítenie. Természetesen a visszaélések elkerülése végett a munkavállalónak a felmerült költségeit megfelelő módon kell alátámasztania, például számlákkal, vagy bizonylatokkal.

„Összességében láthatjuk azt, hogy a törvény lehetőséget biztosít a szabadság megszakítására, de a kivételesen fontos gazdasági érdeket, vagy működését közvetlenül és súlyosan veszélyeztető okot a munkáltatónak kell bizonyítania. Ennek ténye mindig az adott helyzetben vizsgálandó, apró-cseprő indokokkal pedig természetesen nem szakítható meg jogszerűen a szabadság – zárja Tömösvári Andrea ügyvéd.

I Forrás: prolawyer.hu