Szemkamerás kutatási területek

A szem mozgását figyelő és rögzítő eszközök infrafényeket bocsátanak ki, amelyek képesek dokumentálni a szem helyzetét és mozgását, tehát minden ilyen kamerát a kutatásban résztvevőhöz kell igazítani annak érdekében, hogy a mérések a lehető legpontosabbak legyenek. Alapvetően kétféle eszköz létezik, a stabil és a mobil szemkamera. Előbbi egy monitor aljára rögzíthető eszköz, utóbbi pedig egy viselhető kamera, amely egy szemüvegbe van beépítve. A kutatás típusa határozza meg azt, hogy melyik eszközre van szükség, a stabil szemkamerát általában weboldalak, webshopok, képi vagy videós anyagok teszteléséhez használják, a mobil szemkamerát pedig olyankor, amikor nem monitorhoz köthető a kutatás, például fizikai üzlet tesztelésére, otthoni fogyasztási szokások megismerésére.

Amikor a vásárlásod minden lépését rögzítik

A mobil szemkamerát használta a PTE Közgazdaságtudományi Karának the CoRe lab Fogyasztói Magatartáskutató Központja akkor is, amikor a reggelizéshez szükséges termékek vásárlási szokásait vizsgálták egyetemisták körében. Dr. Németh Péter, a kutatás egyik vezetője elárult néhány izgalmas dolgot az eredményekről. Megfigyelhető volt, hogy a fiatal koruk ellenére a vizsgált személyeknek nagyon fontos a környezetvédelem és az egészségtudatos életmód, ennek megfelelően válogatták ki a megvásárolni kívánt termékeket. Ezt támasztja alá még az is, hogy az üzletek értékelésénél az első két szempont a kínálat és a minőség volt, csak harmadik helyen szerepelt az ár, tehát fontos számukra, hogy amit vesznek, az jó minőségű legyen. Körükben nagyon fontos a péktermékek vásárlása (ez volt a kutatás egyik fókusza is), viszont az összetevők nem voltak feltüntetve a címkén, így a tudatosabb vásárlás nehezen valósulhat meg. Ami pedig kettősséget mutat, az az a tény, hogy a tudatos vásárlás ellenére a vizsgált személyek 60%-a kézzel vette ki a péksüteményt a helyéről, nem az erre kihelyezett eszközzel.

Milyen lehet egy teljes nap szemkamerában?

Lehet, hogy azt gondolnánk, hogy egy ilyen kutatás során is a résztvevők könnyedén befolyásolni tudják azt, hogy hogy viselkednek, például a szemük mozgását és a figyelmüket. Ezeknek a magatartásformának nagy része nem tudatos, illetve, ha valaki kezdetben meg is próbál erre figyelni, egy idő után szinte teljesen elfelejti az eszközt, és mindent úgy tesz, mintha nem is figyelné őt egy kamera. Mindezek mellett azonban az ilyen kutatásokhoz egyfajta nyíltság szükséges a résztvevőktől, különösen akkor, ha nemcsak egy weboldalt, hanem az otthoni fogyasztási szokásokat vizsgálják. Ilyenkor az alany felveszi az eszközt, hazamegy, és mindent úgy csinál, ahogy máskor szokta, főz, takarít, tv-t néz, dolgozik, a gyerekeivel játszik, mindezt pedig egy kamera rögzíti, majd a kutatók kiértékelik, milyen fogyasztási szokások jellemzik őt otthon.

Többszörös innováció

Ami pedig még az innovatív módszereket is továbbviszi, az az, ha az egyik újító módszert a másikkal kombináljuk. Ilyen például a VR szemüvegbe épített szemkamera, amellyel egy valós helyzetet lemodellezve végeznek a figyelemre irányuló kutatásokat. Vegyünk például egy nagyáruházat, amelyik úgy dönt, átrendezi a belső terét, minden terméket máshova helyez, a polcok is megújulnak, a vevők által bejárt útvonal is teljesen más lesz. Megtervezik, megépítik, majd elkezdik tesztelni, és közben kiderül, hogy tízből kilenc embernek elkerüli a figyelmét a legtöbb termék, amit az áruház a legfontosabbnak tart, vagy éppen sokkal kevesebb időt töltenek bent, mint azelőtt, mert nem lett teljes az útvonal. Ez a megoldás költséges, ám ha az új belsőt lemodellezik VR-szemüvegen, azt adják a kutatásban résztvevőkre egy mobil szemkamerával együtt, akkor a szimulált valóságban máris kiderül, milyen lenne az ideális átalakítás. Ez a módszer így jóval gyorsabb és költséghatékonyabb megoldást eredményez.

A sort még lehetne folytatni, és a KTK fogja is, hiszen ezek a módszerek a kutatási lehetőségek még szélesebb tárházát nyitják meg, aki pedig mégis a hagyományosabb módszerek mellett teszi le a voksát, az sem marad eredmények nélkül.

I Forrás: Üzleti Hírszerzés