Nyomtatás

A válságok ára, avagy mennyit buktak az egyes országok a krízisben?

2022-05-12 530

A válságoknak majdnem mindig van egy tartós ára. Akármilyen lendületesen is lábal ki egy-egy gazdaság a válság okozta recesszióból, a legtöbb esetben nem fogja tudni teljes mértékben kompenzálni a válság miatt kialakuló veszteségeit. Természetesen ez attól is függ, hogy milyen mély volt a recesszió. A nagy pénzügyi válság és a pandémia által okozott recessziók jelentősek voltak. Általában arra szoktak fókuszálni, hogy hány esztendő letelte után éri el a gazdaság a GDP válság előtti szintjét. Ez a megközelítés azonban nem mutatja ki a recesszió okozta veszteséget, amely talán be sem hozható teljes egészében. A cikk azt mutatja be, hogy öt fejlett állam, a V-4 országok, valamint az eurózóna egységesen mekkora mértékű veszteséget halmozhattak fel, azaz mekkora ára van a 2008-as pénzügyi és a 2020-as koronavírus válságnak, amely sajnos hamarosan kiegészülhet a 2022-es ukrán-orosz konfliktus okozta válsággal.

Szemléltetésül a cikk egy egyszerű megközelítést használ. A 2008-as nagy pénzügyi válság előtti 7 éves, 2001-2007 közötti periódus (országonkénti jellemzőket figyelembe véve néhol kevesebb, mint 7 év) vásárlóerő-paritáson mért GDP növekedésének trendjét kivetíti az elkövetkező évekre, és az így elért GDP szintet vetíti össze az aktuális, 2021-es GDP szinttel. Általában elmondható, hogy a 2008-as válság ellőtti 7 év makrogazdasági szempontból aránylag kiegyensúlyozott periódus volt, egy pár kivételtől eltekintve a megfigyelt országokban az infláció, a költségvetési hiány és az államadósság alacsony volt. Azonban a megfigyelt növekedési trend kivetítése több fenntartást is igényel. Legfőképp, hogy a kivetített növekedés a realizált és nem a potenciális GDP növekedést veszi figyelembe a válság előtti évekre. A potenciális növekedés egy becsült érték, ami változhat és szokott is változni az évek folyamán a demográfiai trendek és az alkalmazott technológia fejlődésével.  Másfelől a V-4 országok egy felzárkózó szakaszban vannak, aránylag gyors növekedést realizálva. Ha nem tudnak hasonlóan gyors növekedést felmutatni az elkövetkező években akkor a kivetített trendek a valós potenciálnál magasabb értéket fognak kimutatni. Mindazonáltal a használt megközelítés jól tudja szemléltetni a veszteségeket, amelyeket a vizsgált országok elszenvedtek a mély válságok miatt.

A teljes cikk: A válságok ára, avagy mennyit buktak az egyes országok a krízisben?

Hírfigyelő

Kiváncsi, mit írnak a versenytársakról? Elsőként olvasná a szakmájával kapcsolatos információkat? Kulcsemberekre, projektekre, konkurensekre figyelne? Segítünk!

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Események

Versenyben

Ingatlanpiac

Üzleti hírszerzés, biztonság