Részesül-e valamilyen jogi védelemben a hangfelvétel?
A személyiségi jogok védelme alapvető fontosságú. A Polgári Törvénykönyv ezért kifejezetten kimondja, hogy minden hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személyek hozzájárulása szükséges. Ha valaki jogsértő módon készít vagy használ fel hangfelvételt, akkor akár sérelemdíj fizetésére is kötelezhető.
A hozzájárulás lehet akár kifejezett, írásbeli vagy szóbeli beleegyezés, de akár olyan magatartás is, amiből egyértelmű, hogy a másik fél nem ellenzi a felvételt. Fontos azonban, hogy a felvételhez való hozzájárulás nem jelenti automatikusan a felhasználásba, például a nyilvánosságra hozatalba történő beleegyezést is.
„Bizonyos esetekben hozzájárulás nélkül sem sért személyiségi jogot a titokban készített hangfelvétel. Ilyen, ha a felvétel közérdekből vagy jogos magánérdekből történik - például, ha a dolgozó titokban felveszi azt a beszélgetést, ahol a vezető arra utasítja őt, hogy a cég házipénztárában lévő készpénzt a céges széfből vegye ki és vásároljon rajta a főnök lakásába egy drága kanapét” – magyarázza Barta Péter, a Jalsovszky szenior ügyvéde.
A fentiek mellett a titkos hangfelvétel készítése adatvédelmi (GDPR) jogsértést is megvalósíthat, hiszen a másik fél hozzájárulása nélkül készül a felvétel. Emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság akár adatvédelmi bírságot is kiszabhat, azonban a jelenlegi gyakorlat alapján magánszemélyekkel szemben nagyon ritkán szabnak ki ilyen bírságot.
Felhasználható-e polgári perben?
Általánosságban elmondható, hogy a jogsértő módon szerzett bizonyíték nem használható fel polgári perben. Azonban kivételes esetekben a bíróság mégis figyelembe veheti azt: Így például egy titkos hangfelvétel a bizonyíték arra, hogy a munkavállaló munkaszerződésének felmondására jogellenesen került sor (mert a hangfelvételből kiderül hogy a munkavállaló megfenyegette őt) akkor erre a hangfelvételre a bíróság hivatkozhat a döntése során.
Fontos szempont az is, hogy a bírók akkor is megismerik a jogsértő módon készített hangfelvételt (mert pl. azt a felperes mellékeli a keresetlevélhez), ha arról később megállapítják, hogy nem használható fel a perben. Ilyenkor a felvétel tartalma a bírók ügyről alkotott véleményét annak ellenére befolyásolni fogja, hogy az adott bizonyítékot ki kell rekeszteni a bizonyítékok közül. A titokban készített hangfelvétel tehát hatással lehet az ítéletre, még akkor is, ha a jogsértő jelleg miatt a bíróság „hivatalosan” nem is veszi figyelembe bizonyítékként.
Büntetőjogi vonatkozások
Titkos hangfelvétel készítése önmagában nem bűncselekmény. Ha viszont valaki mások becsületének megsértése céljából készít hamis felvételt, akkor bűncselekményt valósít meg.
A titokban készített hangfelvétel – szemben a polgári perekkel – a büntetőeljárásban szabadon felhasználható bizonyítási eszközként, amelynek végső soron ügydöntő jellege is lehet. Például elítélhető a vádlott egy olyan titkos hangfelvétel alapján, amely egy munkahelyi zaklatás történéseit rögzíti.
„Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a felvétel rögzítése és felhasználása jogszerű volt. Egy külön polgári perben megállapíthatóak ennek esetleges következményei - például a felvételt titokban készítőnek sérelemdíjat kell fizetnie a másik fél számára” – zárja a Jalsovszky szakértője.
