A multinacionális cégcsoportok és a magánvállalkozások működésében is gyakori, hogy egy társaságban összpontosítják az aktív gazdasági tevékenységet nem igénylő funkciókat. Ennek a jelenségnek az eredményei a holdingtársaságok, amelyek a cégcsoport leányvállalatai felett gyakorolják a tulajdonosi és irányítási funkciókat. De ebbe a kategóriába tartoznak a jogdíj- és finanszírozási központok is, amelyek csoportvállalkozásoktól vagy külső személyektől szedik be a cégcsoportot megillető kamat- és jogdíjjövedelmeket.

Bár ezeknek az entitásoknak van gazdasági-gazdaságossági racionalitása is, azok létrehozását és bejegyzési helyét főleg adózási indokok motiválják. Ráadásul az ilyen társaságok működtetése nem kíván jelentős infrastruktúrát, az akár egy virtuális irodával és megbízott külsős ügyvezetővel is megoldható. A hőskorban ezek a társaságok sokszor csak egy postafiók formájában léteztek – innen is a közismert „letterbox company”, azaz postafiók társaság elnevezés.

Meglepetés a karácsonyfa alatt

„A Bizottság karácsony előtt közzétett irányelvtervezete alapján a jövőben a holdingok és az egyéb postafiók társaságok nem lesznek jogosultak igénybe venni az uniós irányelvek, valamint a kettős adóztatási egyezmények kedvező adószabályait. Ez pedig teljes mértékben alá fogja ásni ezen társaságok működésének pénzügyi feltételeit” – magyarázza az új szabályozást Czoboly Gergely, a Jalsovszky szakértője.

Az irányelvtervezet pozitív és negatív kritériumok kombinációjával írja körbe, hogy kik esnek bele ebbe a kategóriába. Így postafiók társaságnak fog minősülni minden olyan holding- és finanszírozó társaság, amely egyrészt a bevétele több mint 75%-át külföldről származó passzív befektetések hozamaiból realizálja (osztalék, kamat, jogdíj vagy ingatlan bérbeadásából származó bevétel), másrészt a működtetését külső szolgáltatóknak szervezi ki. Márpedig általános gyakorlatban, hogy ezek a társaságok az ügyvezetői funkcióikat és az alapvető adminisztratív feladatokat is külső szolgáltatók révén biztosítják.

A postafiók társaságnak való minősülés alól vannak kivételek, még ha az ilyen feladatot betöltő társaságok ezekbe nagyon ritkán esnek is bele. Így például nem lesznek feketelistán a tőzsdén jegyzett cégek és a pénzügyi szektor vállalkozásai sem. Mentesülnek azok a cégek is, amelyeknek legalább öt főállású munkavállalója van. Szintén mentesülést lehet szerezni azáltal, ha a társaság be tudja mutatni, hogy üzleti racionalitása és nem adózási motivációi vannak a választott cégstruktúrának. Hogy ennek bizonyítására hogyan lesz lehetőség, azt az irányelv várhatóan rá fogja bízni a tagállamokra.

2024 – távol vagy közel?

Az irányelvtervezet elfogadását a Bizottság 2022 első felében tervezi, maga az irányelv pedig 2024. január 1-jével válhatna alkalmazhatóvá a belső adójogszabályokban. Habár úgy tűnhet, hogy ez rengeteg időt ad az érintetteknek a felkészülésre, ez azonban nincs így. Postafiók társaságnak fognak minősülni ugyanis azok a cégek is, amelyek az irányelv hatálybalépését megelőző két évben bármikor megfeleltek a kritériumoknak. „Azaz a jelenlegi szöveg szerint mindazok a holdingtársaságok, amelyek működését jelenleg egy külső szolgáltató biztosítja, 2024-től automatikusan bele fognak esni a szabályok alá. Nincs azonban biztosíték arra, hogy az irányelv a jelenlegi szöveggel fog végül átmenni az uniós jogalkotás előtt” – mondja a Jalsovszky szakértője.

EU-n belül és EU-n kívül?

Az irányelv értelemszerűen az Európai Unión belüli viszonyokat tudja csak szabályozni, azaz csak azokat a relációkat érinti közvetlenül, amelyekben mind az anya-, mind a leányvállalat az Unióban működik. Közvetve azonban hatással lesz azokra a kapcsolatokra is, ahol csak az egyik fél uniós. Az irányelv előírja ugyanis, hogy a tagállamok a postafiók társaságnak minősülő holdingcégeknek nem adhatnak ki illetőségigazolást (vagy ezt csak külön erre figyelmeztető szövegezéssel tehetik meg). Kérdés ilyenkor, hogy a leányvállalat nem EU-s országa fogja-e alkalmazni az adóegyezmény nyújtotta kedvezményeket. Ha pedig az EU-n kívüli anyavállalat minősül postafiók társaságnak, úgy rengeteg példa van már arra, hogy az általános jogelvekre hivatkozással a neki jövedelmet fizető EU-s leányvállalat országának adóhatósága tagadja meg az egyezményi kedvezmények alkalmazását.

I Forrás: prowlayer.hu