Ezek műszaki-technikai, pénzügyi, gazdasági és szervezési tartalmú eljárások/technológiák, immateriális és tárgyi eszközök. Az üzleti célú vállalati innováció sikeres megvalósítása során tehát a kínálat és az adottságok új vagy lényegesen megújított termékkel, szolgáltatásokkal, eljárásokkal, technológiákkal, immateriális és tárgyi eszközökkel, összefoglaló néven eredménytermékkel történő bővítését hajtják végre. Az eredménytermék tehát a sikeres üzleti célú vállalati innováció során keletkező eredmények (termékek, szolgáltatások, eljárások, technológiák eszközök) összefoglaló elnevezése.
Az eredménytermékre a vállalatgazdálkodási gyakorlatban szellemi alkotásként, szellemi termékként, és szellemi tulajdonként is hivatkoznak. Jogosan merül fel a kérdés, hogy melyik a helyes kifejezés ezek közül? Ha mindhárom kifejezés helyes, akkor ezeknek mi a tartalma? Az eredménytermék sajátos jellege vállalatgazdálkodási szempontból éppen abban rejlik, hogy egyszerre mindhárom kifejezésnek megfelelő formában megjelenik, és ennek megfelelő kezelést igényel.
Az eredménytermék, mint szellemi alkotás
A szellemi alkotás az eredménytermék tudás jellegét fejezi ki. A szellemi alkotás az eredménytermék tárgyát képező termék, szolgáltatás, eljárás alkotó tevékenységgel létrehozott szabályainak összessége. A termék esetén a szellemi alkotás azt fejezi ki, hogy milyen alkotóelemei (alkatrészei, részegységei, összetevői) vannak, és azok hogyan kapcsolódnak statikus állapotban és működés közben. Eljárás esetén pedig azt, hogy az eljárás milyen egymásra épülő lépésekből áll, és az eredményes megvalósításához milyen körülmények biztosítása szükséges. A szellemi alkotással kapcsolatos vállalatgazdálkodási elvárás, hogy biztosítania kell az eredménytermék iparszerű megvalósíthatóságát. Ez a gyakorlatban két szempont egyidejű érvényesítését jelenti. A szellemi alkotásnak reprodukálhatónak kell lennie. Azaz olyan módon és mértékben kell rendelkezésre állnia (dokumentáltnak lennie), hogy azt a rendelkezésre álló információk alapján szakember az elvárt jellemzőkkel meg tudja valósítani. Másrészt az eredménytermének szavatolhatónak, más megközelítésben használatra késznek kell lennie. Azaz megvalósítása és alkalmazása esetén a tartalmának és/vagy az alkalmazásával elvárt hatásnak azonos módon teljesíthetőnek kell lennie.
Az eredménytermék, mint szellemi termék
A szellemi termék az eredménytermék immateriális vagyoni jellegét fejezi ki. Ezt a kifejezetést ezért az eredménytermékkel kapcsolatban a számviteli és a pénzügyi gyakorlatban alkalmazzák. Az eredménytermék ugyanis vállalatgazdálkodási szempontból a megvalósítása céljából végrehajtott intézkedések, és az ezekhez felhasznált vállalati erőforrások, azaz a kiadások összessége. A szellemi termékkel kapcsolatos elvárás a vállalatgazdálkodási gyakorlatban, hogy a megvalósítása céljából felhasznált vállalati erőforrások számba vehető kiadások legyenek.
Ezek a vállalat igényei szerint egyrészt elszámolhatók az eredménnyel szembeni kiadásként, azaz költségként és ráfordításként. Másrészt lehetővé teszik, hogy a vállalat az eredményterméket a számvitel rendszerében vagyonként tartsa nyilván, eszközként értékelje és aktiválja, amennyiben tartósan (több üzleti cikluson keresztül) a vállalkozás tevékenységét szolgálja, vagy ha az eredményterméket eszközként értékesítés céljából hozták létre.
Az eredménytermék, mint szellemi tulajdon
A szellem tulajdon az eredménytermék sajátos jellemzőkkel rendelkező tulajdon jellegét fejezi ki, és egyben lehetővé teszi az eredménytermék vállalati tulajdon részeként történő kezelését. A szellemi tulajdonnal kapcsolatos vállalatgazdálkodási elvárás, hogy a tulajdonjog szavatolható legyen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan jogi feltételnek teljesülnie kell, amely alapján egyértelműen megállapítható, igazolható és alátámasztható, hogy az eredménytermék a vállalat tulajdona. Mivel az eredménytermék alkotó tevékenységgel létrehozott szellemi alkotás (immateriális eszköz), amelyhez a létrehozását finanszírozó vállalat mellett az alkotó természetes személyeknek is fűződik joga, ezért ez speciális jogi eszközöket igényel. A szellemi tulajdon ezekre a jogi eszközökre utal. Ezeknek nemcsak a tulajdonjog egyértelmű rendelkezésre állását, hanem az eredménytermék védelmét, valamint a használatát és a hasznosítását is biztosítani kell.
Innovációmenedzsment feladatok
Az eredménytermék sajátos vállalatgazdálkodási jellegéből tehát az következik, hogy akkor tekinthető üzleti hasznosításra alkalmasnak, ha a vállalat ennek a három jellemzőnek az egyidejű és szakszerű kezelését biztosítani tudja. Az üzleti célú vállalati innovációmenedzsment feladata és kihívása, hogy az ehhez szükséges feltételrendszer megteremtésre és alkalmazásra kerüljön. Ha szeretné, megismeri ezeket a jellemzőket, az üzleti hasznosításukhoz szükséges feltételeket, szívesen látjuk az Innovációmenedzsment Akadémia tanfolyamain, illetve a 2020. decembere óta elérhető díjmentes ekkv képzés résztvevői között is. www.ekkv.hu , ahol az Üzleti Innováció modulban részletesen tájékozódhat a cikkben leírt témakörökről: https://ekkv.hu/uzleti-innovacio
I Forrás: magyarhirlap.hu